25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Megbízási díj járulékai
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a biztosítási kötelezettséget egy kft. által megbízási jogviszony keretében otthonápolási tevékenységre foglalkoztatott ápolók esetében, ha az egyes napokon végzett munkájuk alapján fizetett napi díjazásuk lényegesen magasabb a minimálbér 30 százalékánál, a megbízási díj elszámolása azonban havonta történik, így a jövedelem a limit alatt marad? Kell járulékot vonni ebben az esetben az ápolók díjazásából?
2. cikk / 25 Megbízott biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettség egy 2021. július hónapban kifizetett 18 000 forint összegű megbízási díj után abban az esetben, ha a kifizetés vonatkozási ideje a 2021. február 8. és 2021. június 25. közötti időszak, és a megbízott 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott? A kérdés azért merült fel, mert ugyanezen megbízott részére 324 000 forint összegű megbízási díj került kifizetésre a 2021. február 8. és 2021. április 26. közötti időszakra, amely alapján a kifizető megállapította a biztosítási kötelezettséget, illetve 6000 forint a 2021. június 14-től június 26-ig tartó 13 napra, amely alapján biztosítási kötelezettség nem keletkezett.
3. cikk / 25 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
4. cikk / 25 GYÁP-jogosultság
Kérdés: Folyósítható gyermekápolási táppénz a dolgozó részére az alábbi esetben? A dolgozó 1990-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és három kiskorú gyermeket nevel. A?harmadik gyermekkel GYES-ben részesült 2017. május 29-ig, majd a GYES lejártát követően GYET-et igényelt, amelyet folyósítanak is a részére. A?dolgozó 2017. augusztus 1-jétől napi 5 órás munkaidőben ismét dolgozik, és 2017. augusztus 17-től szeptember 6-ig a 2014. május 29-én született gyermeke betegségére tekintettel GYÁP-ot igényelt.
5. cikk / 25 Rokkantsági ellátásban részesülő tag szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozónak minősülő tagja után abban az esetben, ha az érintett jövedelemben nem részesül, és erre tekintettel a társaság mentesül utána a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
6. cikk / 25 "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély járulékai
Kérdés: Helyesen jár el az a nyelvoktatási tevékenységet végző, "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély, aki magánszemély ügyfelei számára számlát bocsát ki az oktatásról, és a számlázott összeg 90 százalékának megfelelő adóalap után megfizeti a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót? Az érintett magánszemély máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal, egyetlen bevételi forrása a nyelvoktatásból származik, amely eléri a minimálbér 30 százalékát, és nem tételesen számol el a költségeivel.
7. cikk / 25 Kedvezmények GYES-ről visszatérő munkavállaló után
Kérdés: Milyen kedvezmények érvényesíthetők 2012-ben a GYES-ről visszatérő munkavállaló után?
8. cikk / 25 Egyetemi előadó közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulékalapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
9. cikk / 25 Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja
Kérdés:
Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?
10. cikk / 25 Közalkalmazott édesanya további jogviszonya
Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
