Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...követően továbbra is fennálló keresőképtelensége időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, mely azonban egyet jelent azzal, hogy a biztosítása is szünetel. A biztosítás szünetelése azonban együtt jár az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...által előírt mértéken felül – nem történt béremelés sem. Ilyen jogcímen tehát nem kell megemelni a munkavállaló munkabérét. Egyetlenegy esetben lehet szükség béremelésre, mégpedig akkor, ha a munkavállaló nem a minimálbérre, hanem a garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Közalkalmazott édesanya további jogviszonya

Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott édesanya a részére járó szabadságidőtartama alatt jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában végezhet munkát atársas vállalkozásában. Főállású anyaként, a gyermeknevelési támogatás mellettaz édesanya keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...autonómiájába. A bíróság ítélete indokolásának további részében részletesen kifejtette azokat az indokokat, amelyek alapján egyetértett a vitatott szerződés alperesi minősítésével. Elsődlegesen a munkajogviszonynak az egyéb jogviszonytól való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.