4 talált cikk a kollektív szerződés , munkakör , személyi alapbér , GYET kifejezésre

Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?

Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?

Kérdés: 2006 januárjától vagy júliusától kell-e alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet 4. § (3) pontja szerinti, 50 év feletti munkavállalók járandóságára vonatkozó rendelkezést? Hogyan kell helyesen eljárni a rendeletek végrehajtásában, mely jogszabályokat lehet irányadónak tekinteni az elbírálásnál a júliustól alkalmazandó garantált bérminimumösszegek megállapításánál, melynek függvénye a képzettség és a gyakorlati idő?