16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Jogorvoslat hatósági döntés ellen
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a táppénzellátás iránt előterjesztett igényét a kifizetőhely jogosultság hiányában elutasította? A határozat ellen a kapott tájékoztatás alapján már nem nyújthat be fellebbezést, de a döntést vitatja, a határozatban foglaltakkal nem ért egyet.
2. cikk / 16 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
3. cikk / 16 Gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló
Kérdés: A munkaviszony létesítésének vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időpontjától kell figyelembe venni az 5 év kedvezményre jogosító időt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. szeptember 15-től áll a munkáltató alkalmazásában, és belépésekor leadott egy egyszerűsített határozatot, amely alapján a Magyar Államkincstár 2016. április 7-től állapította meg és folyósítja a támogatást? Be kell szereznie a munkáltatónak valamilyen igazolást a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítéséhez? Ha igen, akkor a kiállítás időpontja lehet későbbi, mint a munkaviszony létesítésének időpontja?
4. cikk / 16 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény két munkáltató esetén
Kérdés: Igénybe veheti mindkét munkáltató a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállalók foglalkoztatása esetén járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt abban az esetben, ha a munkavállaló az egyik cégnél napi 8 órában, a másiknál pedig napi 2 órában dolgozik?
5. cikk / 16 Kifizetőhely által kiállított igazolás javítása
Kérdés: Hová fordulhat jogorvoslatért az a munkavállaló, aki úgy véli, hogy a munkáltatójánál működő kifizetőhely helytelenül állította ki az egészségpénztár részére a betegség miatti keresetkiesésről szóló igazolást? A munkáltató nem akarja kijavítani a bérszámfejtő program által kiállított nyomtatványt, amelyen igazolnia kell, hogy a kapott táppénzellátás és a számított (betegség nélküli) jövedelem összegének különbözete mekkora, annak ellenére, hogy az nem tartalmazza az előző időszakra kifizetett túlórát, és így veszteséget okoz a dolgozónak.
6. cikk / 16 Szolgálati időre vonatkozó elismerési kérelem
Kérdés: Hogyan kell benyújtani a szolgálati időre vonatkozó elismerési kérelmet, illetve létezik-e erre a célra valamilyen formanyomtatvány? Milyen okmányokra van szükség a szolgálati idő igazolásához?
7. cikk / 16 20. életévét betöltő gyermek családi pótléka
Kérdés: Valóban igaz-e, hogy ősztől már nem jár családi pótlék a 2010 októberében 20. életévét betöltő gyermek után, annak ellenére, hogy még középiskolába jár?
8. cikk / 16 Családi pótlék érettségizett gyermek középfokú intézményben történő továbbtanulása esetén
Kérdés: Kell-e újra igényelni a családi pótlékot abban az esetben, ha a gyermek érettségi után középfokú oktatási intézményben tanul tovább? Mit kell tennie ebben az esetben egy kifizetőhelynek?
9. cikk / 16 Felsőoktatási intézményben tovább tanuló gyermek után járó családi pótlék
Kérdés: Mit kell tennie az igénylőnek, hogy megkapja a családi pótlékot, amely 2007. január 1-jétől a nyári szünidőre is jár az után a gyermek után, aki felsőoktatási intézményben tanul tovább?
10. cikk / 16 Jogalap nélkül felvett ellátások
Kérdés: Hogyan téríttetheti meg a túlfolyósított ellátást egy általános kifizetőhelyet működtető cég, amelynél az utóbbi időben többször is előfordult ilyen hiba?