22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Egyéni vállalkozás tanulmányok befejezése után
Kérdés: Megkezdheti a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét szeptember 15-től egy 25 év alatti, egyetemi tanulmányait ebben az évben befejezett személy abban az esetben, ha a diákigazolványa október 31-ig még érvényes? A kérdés azért merült fel, mert a Tbj-tv. 4. §-ának 18.4. pontja értelmében a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig a hallgató tanulmányokat folytatónak minősül.
2. cikk / 22 Kisadózó ellátási alapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
3. cikk / 22 Jogosultság ekho választására
Kérdés: Valóban választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy korábbi főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó, aki több cégnek is számláz, ezért 2022. szeptember 1-jétől már nem lehet kataalany?
4. cikk / 22 Többes jogviszonyú kisadózó
Kérdés: Hogyan befolyásolja a jogszabályok változása annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a jogviszonyát, aki 2022. július 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozóként is tevékenységet kezdett? Az érintett jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgató.
5. cikk / 22 Kisadózó bt. kültagja
Kérdés: Bejelentheti kisadózóként a betéti társaság azt a kültagot, aki egyéni vállalkozóként szintén kisadózó, de 2021. október 1-jétől szünetelteti a tevékenységét?
6. cikk / 22 Kisadózó bt. végelszámolása
Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
7. cikk / 22 Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra
Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
8. cikk / 22 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
9. cikk / 22 Kisadózó egyéni vállalkozó tételes adójának összege
Kérdés: Milyen összegű tételes adót kell megfizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki 2020. március 30-áig rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, új munkaviszonyt pedig április 6-án létesít? Minősülhet nem főállású kisadózó egyéni vállalkozónak március-április hónapokban, tekintettel arra, hogy csak néhány napig nincs munkahelye, vagy meg kell fizetnie az 50 ezer forint arányos részét a kieső napokra? Az érintett egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
10. cikk / 22 GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Elegendő a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése egy GYET-ben részesülő édesanya esetében, aki kisadózóként egyéni vállalkozást folytat, és most létesített egy 4 órás munkaviszonyt is? A GYET meg a napi 4 órás munkaviszony alapján már minősülhet nem fő-állású kisadózónak az érintett?
