Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...187. számában – 2010.12.20.)Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 185. számának 3159. válaszában leírtakkal teljes mértékben egyetértek, kivéve az április (és emiatt a május) hóra megállapított járulékalapot nem tudom elfogadni.Mivel a minimálbér havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelteti.A kérdésben említett társas vállalkozó 2009. március 14-tőlnem részesül táppénzben, és a fenti felsorolás egyetlen esete sem vonatkozikrá. Ebből adódóan minimumjárulék-fizetésre kötelezett.Attól a naptól, melytől megállapítják számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgálati idők igazolásáraalkalmas okiratokat, úgymint munkakönyv, iparitanuló-munkakönyv vagy szakmunkásbizonyítvány, katonakönyv, egyetemi, főiskolai leckekönyv (nappali tagozatonfolytatott tanulmányok esetén), munkanélküli-járadék, ápolási díj stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...változás lényege, hogy a korábbitól eltérően azok után a biztosítottak után sem kell a tételes eho-t megfizetni, akik GYES, illetve GYET folyósítása mellett végeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Nyugdíj-előkészítés

Kérdés: Milyen nyugdíj-előkészítési feladatai vannak a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatokat taxatív módon egyetlenegy jogszabály sem jelöli. Az adatszolgáltatási kötelezettségeiből fakadóan azonban fontos szerep jut a foglalkoztatónak a nyugdíjigény benyújtásakor. Az általános kifizetőhelyeken kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.