Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...korlátlanul felel, ami azt jelenti, hogy egy magánszemély nem lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó és bt.-beltag. Ez alól egyetlen kivételt enged a 297/2022. Korm. rendelet, amely szerint, ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Valóban nem kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette folytatja a vállalkozási tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdése a) pontjának változása miatt a gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozó 2013. július 1-jétől a minimum-járulékalap után nem köteles járulékokat fizetni, ha a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...187. számában – 2010.12.20.)Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 185. számának 3159. válaszában leírtakkal teljes mértékben egyetértek, kivéve az április (és emiatt a május) hóra megállapított járulékalapot nem tudom elfogadni.Mivel a minimálbér havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvivőként kamarai tagságát szünetelteti.A vállalkozói tevékenység "személyesen történő folytatásának" tehát csak a GYES, a GYET, illetve az ápolási díj folyósításának tartama alatti járulékkötelezettség megállapítása szempontjából van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...alól.E néhány könnyítéstől eltekintve, a fizetési kötelezettség fennáll.Ha mindez a vállalkozásnak aránytalan terhet jelent, akkor az egyetlen megoldás a vállalkozói igazolvány visszaadása, illetve a társas vállalkozásban történő személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Járulékfizetési mentesség

Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetnie a járulékokat, sőt az esetek többségében a tételes egészségügyi hozzájárulást is.Az egyéni vállalkozó esetében az egyetlen lehetséges megoldás a vállalkozói igazolvány visszaadása. A társas vállalkozások tagjai esetében pedig csak akkor mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.