17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
2. cikk / 17 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
3. cikk / 17 Külföldi távmunka
Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítása, illetve melyik országban válik biztosítottá az a magyar állampolgár munkavállaló, aki Magyarországról távmunkában dolgozna egy angol cégnek, amelynek nincs itt telephelye, illetve fióktelepe? Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi ellátásra?
4. cikk / 17 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
5. cikk / 17 Megbízási jogviszony
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
6. cikk / 17 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
7. cikk / 17 Korhatár előtti ellátásban részesülő tag megbízása
Kérdés: Köthet-e "0" forintos megbízási szerződést kb. egyhetes időtartamra, babaruhák tervezésére a korhatár előtti ellátásban részesülő tagjával egy babaruhagyártással foglalkozó kft.? Az egy hétre jutó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie ebben az esetben a magánszemélynek? A tag kisebbségi tulajdonos a társaságban, és nem vezető tisztségviselő.
8. cikk / 17 Egyetemi hallgató őstermelő járulékai
Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?
9. cikk / 17 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
10. cikk / 17 Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása
Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
