Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a kiküldő anyacég nevében végzi a munkáját, bérjövedelmét is ezért kapja. A kérdésünkre vetítve e két eset együttes fennállása egyet jelentene azzal, hogy egyazon ügyvezetői tevékenységre a külföldi magánszemélynek két jogviszonya – a magyar kft.-vel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...felróhatóan járt el.A megbízási szerződés két alanya tehát a megbízó, aki az utasításokat adja, és a megbízott, aki köteles az ügyet a megbízó utasításai szerint és a megbízó érdekében ellátni. Míg munkavállaló értelemszerűen csak természetes személy lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...változás lényege, hogy a korábbitól eltérően azok után a biztosítottak után sem kell a tételes eho-t megfizetni, akik GYES, illetve GYET folyósítása mellett végeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.