GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...által előírt mértéken felül – nem történt béremelés sem. Ilyen jogcímen tehát nem kell megemelni a munkavállaló munkabérét. Egyetlenegy esetben lehet szükség béremelésre, mégpedig akkor, ha a munkavállaló nem a minimálbérre, hanem a garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Nemleges adatszolgáltatás

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.
Részlet a válaszából: […] ...– járulékalapot képező jövedelem híján – "nullásnak" kelllennie. Természetesen az a helyzet is elképzelhető, hogy atársaságnak egyetlen alkalmazottja, illetve egyetlen személyesen közreműködőtagja sincs, hiszen az üzletvezetés önmagában még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Nyugdíjas beltag közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot is egy betéti társaság egyetlen nyugdíjas beltagjának, aki személyesen is közreműködik a vállalkozás tevékenységében? Változik-e a helyzet, ha ez a beltag más EU-tagállam, illetve harmadik ország nyugdíjas állampolgára? Kell-e valamilyen közterhet fizetni a nyugdíjas beltag után, ha személyesen nem működik közre, a vállalkozás képviseletét pedig díjazás nélkül látja el?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket. Amennyiben a betéti társaságnyugdíjas beltagja személyesen is közreműködik a társaságban, akkor utána -mint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után – tételesegészségügyi hozzájárulást és egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvezető az ügyvezetésen kívül egyéb munkát (mellékszolgáltatás) is végzett volna; b) a kifizetési bizonylatokat vizsgálva csak egyetlen jogcímen történt kifizetés, ügyvezetői tiszteletdíj címén;c) a kifizetett összegek minden esetben meghaladták a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.