Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a kiküldő anyacég nevében végzi a munkáját, bérjövedelmét is ezért kapja. A kérdésünkre vetítve e két eset együttes fennállása egyet jelentene azzal, hogy egyazon ügyvezetői tevékenységre a külföldi magánszemélynek két jogviszonya – a magyar kft.-vel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...változás lényege, hogy a korábbitól eltérően azok után a biztosítottak után sem kell a tételes eho-t megfizetni, akik GYES, illetve GYET folyósítása mellett végeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Előzetes letartóztatásban lévő beltag biztosítása

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy bt. egyetlen, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő beltagja után? Be kell-e jelenteni ezt a tényt az APEH-nek, illetve a tb-nek, illetve hogyan alakul az adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 8. § b) pontja szerint szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.