Járulékfizetés hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt annak a nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkezett bt.-ben kisadózó, és emellett az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Első lépésként tisztázzuk az érintett jelenlegi társadalombiztosítási jogállását. Egyéni vállalkozóként biztosított, azzal, hogy a Szocho-tv. 31. §-ának (9) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján – diákstátuszára tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Egyetemista ügyvezető járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...alapján látja el.Az ügyvezető társas vállalkozóként történő járulékfizetési kötelezettségét azonban jelentősen befolyásolja egyetemi hallgatói státusza, hiszen – amennyiben nappali tagozatra jár – erre tekintettel mentesül a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a kiküldő anyacég nevében végzi a munkáját, bérjövedelmét is ezért kapja. A kérdésünkre vetítve e két eset együttes fennállása egyet jelentene azzal, hogy egyazon ügyvezetői tevékenységre a külföldi magánszemélynek két jogviszonya – a magyar kft.-vel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ha egyidejűleg több tagállamban valósul meg a munkavállalófoglalkoztatása. Az általános szabály értelmében a dolgozó annak az egyetlenországnak a társadalombiztosítási rendszeréhez tartozik, amelyben akeresőtevékenységét folytatja, ezért a további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt mindenképpen tisztázni kell, hogy a hallgatóimunkadíjon elsődlegesen a felsőoktatási intézményben, illetve a felsőoktatásiintézmény által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaságban tagként,illetve alkalmazottként végzett munka ellenértékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...változás lényege, hogy a korábbitól eltérően azok után a biztosítottak után sem kell a tételes eho-t megfizetni, akik GYES, illetve GYET folyósítása mellett végeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.