Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] ...állampolgára;d) amennyiben mindkét szerződő állam állampolgára, vagy egyiké sem, a szerződő államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.Amennyiben valamely nem természetes személy mindkét szerződő államban belföldi illetőségű, csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szenteljünk néhány sort az alapproblémának, tehát a jogviszony kérdésének. A Kiva-tv. – 2022. augusztus 31-ével hatályát veszített – 2. §-a 8. pontjának g) pontja értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki egyben társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Kft. nyugdíjas és egyetemista ügyvezetői

Kérdés:

Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy kétszemélyes kft. tagjait abban az esetben, ha személyesen egyikük sem működik közre a társaság tevékenységében, de mindketten ügyvezetők, amelyért díjazásban nem részesülnek? A kft. egy családi vállalkozás, amelynek tagjai a nyugdíjas édesapa és az egyetemista fia.

Részlet a válaszából: […] ...közép- vagy felsőfokú nappali tagozaton folytatott tanulmányok mellett") be kell őt jelenteni.Ugyanakkor, mivel nappali tagozatos egyetemi hallgató, mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, tehát díjazás hiányában vele kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Egyszemélyes kft. ügyvezető tagja

Kérdés: Biztosítottá válik egy most alakult egyszemélyes kft. ügyvezető tagja abban az esetben, ha jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgató, és emellett egy betéti társaság ügyvezetője társas vállalkozói jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben említett egyetemi hallgató az általa alapított kft.-ben nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, e jogviszonyában is társas vállalkozónak minősül. Amennyiben valaki egyidejűleg több társaságban társas vállalkozó, valamennyi jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Kivás kft. ügyvezetője

Kérdés: Be kell biztosítottként jelenteni, illetve kell járulékot fizetni egy kiva hatálya alá tartozó kft. GYET-ben részesülő ügyvezetője után, aki ingyenesen látja el a tevékenységét? Az ügyvezető alkalmazása érinti a kiva alapját?
Részlet a válaszából: […] ...a 1451-es jogviszonykóddal.Ugyanakkor e jogviszonya alapján – jövedelem híján – nem terheli járulékfizetési kötelezettség, mivel a GYET folyósítására tekintettel a Tbj-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a havi minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Ügyvezető külföldi munkavállalása

Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...tagállamnak a jogszabályai, amelyben a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt egyetlen vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza; vagyii. annak a tagállamnak a jogszabályai, amelyben a vállalkozások vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Egyetemista ügyvezető járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...alapján látja el.Az ügyvezető társas vállalkozóként történő járulékfizetési kötelezettségét azonban jelentősen befolyásolja egyetemi hallgatói státusza, hiszen – amennyiben nappali tagozatra jár – erre tekintettel mentesül a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Meghatalmazás adóhatósági eljárások során

Kérdés: Valóban szükség van tanúkra a meghatalmazás hitelesítése érdekében abban az esetben, ha egy könyvelőirodát üzemeltető kft. ügyvezetője adó- és járulékellenőrzés során egy másik kft.-t képvisel? Az eljáró adóhatóság visszautasította a megbízó és a megbízott által is cégszerűen aláírt meghatalmazást a tanúk hiánya miatt, amit végül annak ellenére pótoltak, hogy véleményük szerint két jogi személy által kiállított meghatalmazás esetén nincs szükség tanúkra. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ismerte el (ilyenkor az okiraton a tanúk lakóhelyének (címének) feltüntetése kötelező); vagy– az adózó aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítették; vagy– a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a kiküldő anyacég nevében végzi a munkáját, bérjövedelmét is ezért kapja. A kérdésünkre vetítve e két eset együttes fennállása egyet jelentene azzal, hogy egyazon ügyvezetői tevékenységre a külföldi magánszemélynek két jogviszonya – a magyar kft.-vel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek egy egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője után, aki a társaság tevékenységében 4 órás munkaviszony keretében személyesen közreműködik (adatfeldolgozást végez), az ügyvezetői megbízásért külön díjazásban nem részesül, és egy másik kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség fennáll, a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
1
2