Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti béren kívüli juttatás,d) a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.Ettől eltérően nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott (2. § 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...hír igaz. A "Gyurcsány-csomag" 2006. szeptember 1-jén és2007. január 1-jén hatályba lépő változtatásait a "2006. évi LXI. törvény egyespénzügyi tárgyú törvények módosításáról" norma hívta életre. Az Art. 17/A. § (1) bekezdése szerint: "A Tbj. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.