4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Rehabilitációs járadék
Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
2. cikk / 4 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló
Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
3. cikk / 4 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
4. cikk / 4 Nyugdíjas munkavállaló éves nyugdíjjárulék-alap keretösszege
Kérdés: Létezik-e még egyéb szabály a Tny-tv. 83/B. § rendelkezésén túl arra vonatkozóan, hogy ha a nyugellátásban részesülő személy a neki járó nyugdíjjárulék-alap éves keretösszegét – pl. egy nagyobb jutalmazási lehetőség miatt – a tárgyév decemberében meghaladja, akkor a tárgyév december havi nyugellátását vissza kell fizetnie? Nem vonja-e maga után ez a szabály azt is, hogy egy 2008-ban, 59 évesen előrehozott öregségi nyugdíjba került munkavállaló a következő év januárjától sem vállalhat munkát addig, amíg a 62. életévét be nem tölti?
