Túlóraszámla

Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelhetőségének szabályait nem figyelmen kívül hagyva – a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül ossza be. A munkaidő egyenlőtlen beosztására csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles bevétel, ha a juttatáskörülményei alapján a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítaniaz egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kellkülönösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Felmondási tilalom GYES ideje alatt

Kérdés: 2006 óta a kismamákat kötelező visszavenni a GYES-re jogosultság ideje alatt. Van-e jogszerű és életszerű megoldás arra a helyzetre, ha egy kismama, aki azt mondta, hogy gyermeke nevelése miatt évekig nem akar dolgozni, mégis úgy dönt, hogy visszaáll a munkába, de a munkáltató nem tudja neki visszaadni a munkakört, hiszen évekre felvett egy másik munkavállalót határozott idejű munkaszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyta gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküliszabadságnak [Mt. 138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói

Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...és munkavállalók között egyértelmű és mindenre kiterjedőszerződések készüljenek, amelyek pontosan meghatározzák az egyes cégeknélletöltendő munkaidőt, a munkahelyi felettest és a munkaviszonyt érintő egyéblényeges körülményeket.A Met. 1. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.