Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati – ideértve a szerződéses katonákat is –, bírói, ügyészi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban (együtt: munkaviszonyban) állók.– A megbízási szerződéssel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Munkavállaló részére adott ajándék

Kérdés: Elszámolható az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásként a munkáltató által több kisebb csoportos rendezvény keretében az 5 éve náluk dolgozó munkavállalók részére ajándékozott, céges logóval ellátott, díszdobozos ezüstérme, tekintettel arra, hogy a tárgy összértéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, vagy az érmét az Szja-tv. 69. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján bérként kell elszámolni, a díszdobozt pedig csekély értékű ajándékként?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér huszonöt százalékát meg nem haladó értékű ajándéktárgy egyes más meghatározott juttatásként adózik akkor, ha azt egyidejűleg több magánszemély részére szervezett ingyenes vagy kedvezményes rendezvényen adják a részt vevő magánszemélyek részére [Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). A munkáltató azonban a munkaidőt a hét minden napjára és az egyes munkanapokra is beoszthatja egyenlőtlenül (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásának feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre létesülhet. Főszabály,hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételkénthelyettesítés céljából, vagy meghatározott munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...változás 2005-től, hogy az ingatlanértékesítésjövedelmét nem kell az éves jövedelem számításánál figyelembe venni.AdókedvezményekEgyes adókedvezmények együttes összege – néhány kivételtőleltekintve – nem haladhatja meg az évi 100000 forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy milyen biztosítási formáról van szó, ezért vegyük sorra az egyes lehetőségeket.a) Az első változat: amikor a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkáltató által átvállalt díj mentes a személyi jövedelemadó alól, és így járulékalapot sem képez.2. Az úgynevezett "vegyes" biztosítás, az 1. pontban említetteken túl más elemet is tartalmaz, tehát az érintett nem kizárólag a fent említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.