22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Heti 36 órás foglalkoztatás
Kérdés: Nem valósul meg a tényleges, heti 36 órát elérő foglalkoztatás, és így alkalmazható a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a jelenleg GYES-ben részesülő, fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló gyermeke betölti a 3. életévét, de már nem szeretne visszamenni a régi munkahelyére, ezért felmond, a felmondási idő alatt pedig nem dolgozik, mert a szabadságát tölti, illetve a munkáltatója felmenti a munkavégzés alól?
2. cikk / 22 Kisadózói tevékenység munkaviszony mellett
Kérdés: Melyik időponttól kezdheti meg a kisadózói tevékenységét az a személy, aki jelenleg GYES-en van, amelynek lejárta után, 2023. március 5-től kiveszi a felgyűlt szabadságát, majd visszamegy dolgozni, de a heti 40 órás munkaidejét heti 20 órás részmunkaidőre módosítják? Megkezdheti a tevékenységet a szabadság alatt, vagy csak annak lejárta után?
3. cikk / 22 Kormánytisztviselő végkielégítésének visszafizetése
Kérdés: Új jogviszony létesítése esetén valóban kötelezhető a végkielégítésben részesülő kormánytisztviselő a végkielégítés meghatározott részének visszafizetésére az azt kifizető korábbi foglalkoztató részére? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja a visszafizetésre kerülő végkielégítés összegét a megszüntetett, végkielégítésre jogosító foglalkoztatás és az új jogviszony létrejötte közötti időtartam? Miként érvényesül a korlátozó rendelkezés a veszélyhelyzeti szabályozásban?
4. cikk / 22 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
5. cikk / 22 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
6. cikk / 22 Fizetés nélküli szabadság GYET alatt
Kérdés: Jogosult a munkavállaló továbbra is fizetés nélküli szabadságra, ha 2021. november hónapban a harmadik gyermeke betölti a harmadik életévét, ezért megszűnik a jelenleg folyósított GYES-ellátása, és utána gyermekgondozási támogatást szeretne igénybe venni? Megszüntetheti a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát a GYET folyósításának ideje alatt? Amennyiben megszűnik a munkaviszony, továbbra is jogosult lesz egészségügyi ellátásra, vagy fizetnie kell valamit?
7. cikk / 22 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
8. cikk / 22 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
9. cikk / 22 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
10. cikk / 22 GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
