Rokkantsági ellátás

Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
Részlet a válaszából: […] ...ellátása iránt" elnevezésű nyomtatványon lehet benyújtani a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerint illetékes járási hivatalánál, illetve budapesti és Pest megyei lakosok esetében közvetlenül a Budapest...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Túlóraszámla

Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelhetőségének szabályait nem figyelmen kívül hagyva – a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül ossza be. A munkaidő egyenlőtlen beosztására csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Prémium, jutalék, jutalom

Kérdés: Egy munkáltató időszakonként a munkabéren felül további munkabér jellegű juttatásokban részesít meghatározott munkavállalókat. Kizárhatók egyes munkavállalók jogszerűen az ilyen jellegű juttatásokból? Mi a különbség a prémium, a jutalék, valamint a jutalom között?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. sem a prémiumra, sem a jutalékra, sem a jutalomravonatkozóan nem tartalmaz rendelkezéseket, a jogalkalmazói gyakorlat azonbanalkalmazza, illetve továbbfejlesztette a prémiummal, jutalékkal, jutalmazássalkapcsolatban korábban kialakult elveket, szempontokat.A prémium meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Vezető állású munkavállaló szabadsága

Kérdés: Milyen előírások, szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalóra az éves rendes szabadságnapok felhasználása, kiadása tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...érintő ok, vagy kivételesen fontosgazdasági érdeke miatt megszakíthatja.A 2007. évi XIX. tv. módosította az Mt. 134. §-ában foglaltegyes rendelkezéseket, illetve új rendelkezésekkel egészítette ki. A törvényrendelkezései 2007. április 1-jén léptek hatályba azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Felmondási tilalom GYES ideje alatt

Kérdés: 2006 óta a kismamákat kötelező visszavenni a GYES-re jogosultság ideje alatt. Van-e jogszerű és életszerű megoldás arra a helyzetre, ha egy kismama, aki azt mondta, hogy gyermeke nevelése miatt évekig nem akar dolgozni, mégis úgy dönt, hogy visszaáll a munkába, de a munkáltató nem tudja neki visszaadni a munkakört, hiszen évekre felvett egy másik munkavállalót határozott idejű munkaszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyta gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküliszabadságnak [Mt. 138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói

Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...és munkavállalók között egyértelmű és mindenre kiterjedőszerződések készüljenek, amelyek pontosan meghatározzák az egyes cégeknélletöltendő munkaidőt, a munkahelyi felettest és a munkaviszonyt érintő egyéblényeges körülményeket.A Met. 1. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Szülésről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt az 1976. augusztus 22-én született dolgozót, aki 2000. október 4-én létesített munkaviszonyt, 2gyermeke közül az egyik 1997-ben, a másik 2002. április 14-én született, és 2005. január 1-jétől 4 órában dolgozik ugyanazon a munkahelyen? Hogyan tudná kifizetni a munkáltató a szabadságot, mert ezt szeretné?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendesszabadság illet meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontja értelmében amunkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás egyes kérdései

Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?
Részlet a válaszából: […] Munkáltatói jogutódlással összefüggő előírásokat az Mt.85/A-85/B §-ában meghatározott rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkáltató személyében bekövetkezőjogutódlásnak minősül:– a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] ...a társasággal munkaviszonyt személyes közreműködés ellátására.A hivatkozott állásfoglalás összefoglalóan megállapítja, hogy minden egyes konkrét esetben külön vizsgálandó a munkaviszony létesítésének feltétele, nevezetesen, hogy a munkáltató és a munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.