33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Angliából hazaköltöző magyar állampolgár GYED-e
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon GYED-re az a magyar állampolgárságú nő, akinek a gyermeke 2023 augusztusában született, a jelenlegi munkaviszonya Angliában 2015-ben kezdődött, de 2024. január 31-én megszüntetésre kerül? Az érintett a külföldi jogviszony megszüntetése után visszaköltözik Magyarországra és itthon létesít munkaviszonyt.
2. cikk / 33 Szakszervezeti tagdíj
Kérdés: Melyek azok a foglalkoztatási jogviszonyok, amelyekben nincs lehetőség 2024. január elsejétől a munkáltatói levonás útján teljesíteni a szakszervezetitagdíj-fizetési kötelezettséget, és kik azok a munkavállalók, akik számára a lehetőség továbbra is megmarad, és a törvény hatálybalépésével is munkáltatói levonással tesznek eleget az érdekképviseletitagdíj-fizetésnek?
3. cikk / 33 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
4. cikk / 33 Brit állampolgárságú munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a brit állampolgár munkavállaló, aki 2022. március hónap óta dolgozik a jelenlegi munkáltatójánál, előtte Angliában dolgozott, rendelkezik tajszámmal és magyar lakcímmel (a felesége magyar), és a beteg-szabadságát már kimerítette? Abban az esetben, ha fennáll a jogosultság, hány százalékos táppénzre számíthat? Milyen igazoló dokumentumot kell kérni?
5. cikk / 33 Szülés külföldi előzménnyel
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
6. cikk / 33 Munkaruha
Kérdés: Létezik kötelező előírás a munkaruha kihordási idejére, vagy azt a munkáltató a munka jellegére való tekintettel határozza meg? Hogyan nevezze el a munkáltató a szabályzatban azt a ruházatot, ami munkaruhák közé is sorolható, és a formaruhák közé is, vagy ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá? Vissza kell adnia a dolgozónak a ruházatot, vagy a tulajdonában marad? Kell valamilyen közterhet fizetnie a munkáltatónak vagy a munkavállalónak ez után a juttatás után?
7. cikk / 33 Személyes közreműködés GYES mellett
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
8. cikk / 33 GDPR
Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
9. cikk / 33 Adatvédelmi előírások a könyvelő, bérszámfejtő cégeknél
Kérdés: Milyen módon érinti a GDPR bevezetése a könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó vállalkozásokat? Milyen intézkedéseket kell megtenniük ezeknek a cégeknek annak érdekében, hogy megfeleljenek az adatvédelmi előírásoknak?
10. cikk / 33 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
