Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt kezdjük az adózással. A kérdésben említett körülmények alapján – a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2011. évi LXXXIV. tv.) 14. cikkének előírásait figyelembe véve – a kapott jövedelem után az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Gépkocsivezetők kiküldetése

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatali, üzleti utazáshoz (kiküldetéshez) kapcsolódó étkezésekről, illetve egyéb szolgáltatásokról számlát hoz, a napidíj egyes meghatározott juttatásnak minősül az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. Ebben az esetben a 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Külföldi napidíj összege

Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti; az egyes meghatározott juttatásnak minősülő olyan összeget, amelynek elszámolása hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...olvasónk tanácstalansága a kérdést illetően, mivel az idevágó egyes jogszabályok között koránt sincs azonosság. Kezdjük az új Ptk.-val, amely a 3:112. § (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). A munkáltató azonban a munkaidőt a hét minden napjára és az egyes munkanapokra is beoszthatja egyenlőtlenül (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásának feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...személynek kell tekinteni azt is, aki: – alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetekszövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodószervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője,továbbá –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...hír igaz. A "Gyurcsány-csomag" 2006. szeptember 1-jén és2007. január 1-jén hatályba lépő változtatásait a "2006. évi LXI. törvény egyespénzügyi tárgyú törvények módosításáról" norma hívta életre. Az Art. 17/A. § (1) bekezdése szerint: "A Tbj. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.