7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 7 Bérgarancia
Kérdés: Milyen módon juthat hozzá elmaradt, kifizetetlen munkabéréhez egy felszámolás alá került gazdálkodó szervezet volt munkavállalója? Van eltérés a kielégítés mértékében és a kifizetési határidőben a munkavállalók és a vezető vagy tulajdonosok esetében?
3. cikk / 7 Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján
Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
4. cikk / 7 -Korengedményes nyugdíjas kft.-tulajdonosok munkavégzése
Kérdés: Milyen módon közreműködhet egy kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó kft.-ben a két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, akik 2011. december 31-én korengedményes nyugdíjba mentek, amelyet a cég fizetett ki? A kft.-ben az egyik tulajdonos felesége az ügyvezető, a másik tulajdonos felesége munkaviszonyban dolgozik, és ezenkívül van még egy alkalmazott. A cég a megbízási jogviszonyt gondolja megfelelőnek a két tulajdonos számára.
5. cikk / 7 Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj
Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
6. cikk / 7 Munkavállaló javára kötött életbiztosítás
Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
7. cikk / 7 Megbízási jogviszonyok
Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
