Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati – ideértve a szerződéses katonákat is -, bírói, ügyészi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban (együtt: munkaviszonyban) állók.– A megbízási szerződéssel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Tiszteletdíjban részesülő önkormányzati bizottsági tag ellátásai

Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. Afeltételes mód arra utal, hogy önmagában a biztosítási jogviszony nem elegendőaz egyes ellátások megszerzéséhez, ahhoz a Tbj-tv.-ben, az Eb-tv.-ben, illetvea Tny-tv.-ben előírt többletfeltételeknek – pl. betegség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...akár munkavégzésre irányuló más jogviszony is, de nem kizárt atársas vállalkozóként történő foglalkoztatása sem. Az egyes foglalkoztatásiformákkal kapcsolatosan léteznek a közteher-fizetésre is kiható különösszabályok, ezek teljes körű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az Szja-tv. 3. § 72. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Versenybírók díjazásának közterhei

Kérdés: Egy községi sportegyesület labdarúgó-szakosztályának mérkőzéseit vezető versenybírók díjazást kapnak. Az elszámolást ők hozzák, amelyben versenybírói működési költség, illetve utazási költségtérítés szerepel. Hogyan kell ezeket a kifizetéseket szabályosan elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 3. § 72.bekezdés h) alpontjában találjuk meg. E szerint adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezettversenyen közreműködő, a sporttevékenységet irányító személy (versenybíró)részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...változás 2005-től, hogy az ingatlanértékesítésjövedelmét nem kell az éves jövedelem számításánál figyelembe venni.AdókedvezményekEgyes adókedvezmények együttes összege – néhány kivételtőleltekintve – nem haladhatja meg az évi 100000 forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...az a havi összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató rendelkezése alapján, az átutalást követően, dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár. Több munkáltató esetén az Eho-tv. szerint a magánszemély után fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.