15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Ellátások két gyermek után
Kérdés: Kaphatja egyszerre az első gyermek 2 éves koráig a GYED-et és a második gyermek után a CSED-et az az édesanya, aki jelenleg GYED-ben részesül nagyobb gyermeke után, amelynek lejárata 2022. február 18., második gyermeke születésének időpontja pedig 2021. június 28.? Az első gyermek 2. életévének betöltése után kaphatja a GYES-t az édesanya, miközben a második gyermek után az apa igényli a GYED-et? Igényelheti az első és a második gyermek után egyszerre a GYED-et az apa? Amennyiben ez a megoldás működik, szükséges lemondó nyilatkozat az anyától?
2. cikk / 15 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
3. cikk / 15 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
4. cikk / 15 Korhatár előtti ellátásban részesülő és nyugdíjkorhatárt betöltött egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni a korhatár előtti ellátásban részesülő, illetve a nyugdíjkorhatárt betöltött egyéni vállalkozónak?
5. cikk / 15 GYES-ben részesülő kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó járuléka
Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a nagyszülői jogon GYES-ben részesülő, kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak azokban a hónapokban, amikor van vállalkozói kivétje?
6. cikk / 15 Nyugdíjas egyéni vállalkozó nagymama GYES-e
Kérdés: Folytathatja-e a vállalkozói tevékenységét egy nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki nagymamaként GYES-t szeretne igényelni? Lehet-e az ellátás ideje alatt vállalkozói kivétje, és milyen hatással lesz ez a járulékfizetési kötelezettségére?
7. cikk / 15 Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy főállású közalkalmazotti jogviszonnyal, ahol minden közterhet megfizetnek utána, illetve levonnak tőle? Melyik jogszabályban található meg a konkrét válasz?
8. cikk / 15 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
9. cikk / 15 Külföldön munkát vállaló magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?
10. cikk / 15 Nyugdíj folyósításának szüneteltetése
Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?
