25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Angliából hazaköltöző magyar állampolgár tajszáma
Kérdés: Hogyan tudja újra érvényesíteni a tajszámát az a magyar állampolgár, aki már 7 éve Angliában él és dolgozik, de a munkaszerződése április 30-án lejár, és ezután szeretne visszaköltözni Magyarországra? Milyen nyomtatványt kell beadnia és melyik hatóság részére annak érdekében, hogy minél előbb rendeződhessen az ügye, tekintettel arra, hogy július hónapban szülni fog?
2. cikk / 25 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
3. cikk / 25 Ideiglenesen Angliába költöző biztosított
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy Magyarországon biztosított nő Angliába utazik a férjével, aki ott kapott munkát? Az érintett nő Magyarországon biztosított, jelenleg GYED-ben részesül, és a Magyar Államkincstárral, valamint a NEAK-kal történt telefonos egyeztetéseket követően a NEU 70 formanyomtatványon bejelentette a külföldi tartózkodását, és a magyar jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozat után kapott egy határozatot a tajszám felfüggesztéséről. Helyesen járt el az érintett nő ebben az esetben? Valóban fel kell függeszteni a tajszámot ebben az esetben? Hogyan tudja helyreállítani a magyar biztosítási jogviszonyát, illetve milyen módon lesz jogosult orvosi ellátásra Magyarországon, illetve Angliában?
4. cikk / 25 Kedvezménykártya közterhei
Kérdés: Kinek és milyen közterheket kell megfizetnie abban az esetben, ha egy elsősorban egészségügyi szolgáltatások kedvezményes elérését biztosító kedvezménykártyát egy magánszemély ajándékba kap egy másik magánszemélytől vagy egy cégtől? A kártya által nyújtott kedvezményt a szerződéses partnerek nyújtják a kártyatulajdonosok részére. Változik a közteher mértéke, ha egy cég nagy tételben vásárolja meg a kártyát a munkavállalói részére? Hogyan tehető kedvezményessé az adózás?
5. cikk / 25 Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
Kérdés:
Milyen feltételekkel tud elhelyezkedni egy gyermekét gondozó édesanya egy "kismama-szövetkezetben"? Mennyit kereshet, hogyan kell adóznia, mik a felelősségi szabályok?
6. cikk / 25 Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
7. cikk / 25 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
8. cikk / 25 Szülés külföldi előzménnyel
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
9. cikk / 25 Kilépés ellátás folyósítása alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy munkavállaló egészségbiztosítási pénzbeli ellátás folyósításának ideje alatt lép ki a munkáltatójától? Jogosult lesz az ellátásokra kilépése után is a munkavállaló, vagy elveszíti a jogosultságát a munkaviszony megszüntetése után?
10. cikk / 25 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
