Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyébszervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés,ha biztosítottat foglalkoztat. Abban az esetben, ha az adószámos magánszemélyfoglalkoztatására biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaságitársaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármelyszemélyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat. Abban az esetben, ha azadószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...amely tehát bármiféle időkorlátozás nélkül folytatható. A munkaidőa munkaviszony (közalkalmazotti, köztisztviselői, bírói, ügyészségi, szolgálatijogviszony) esetén értelmezhető fogalom, ebből következően a gyermeknevelésitámogatás folyósítása mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles bevétel, ha a juttatáskörülményei alapján a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítaniaz egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kellkülönösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kell hajtani. A nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári évekbenelért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes évekbentörténő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző második naptári évkereseti szintjéhez kell igazítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést kötni – ezt a foglalkoztató igényei és a munkavégzőszemély képességei döntik el –, a lényeg, hogy az egyes szerződésekből származótárgyhavi jövedelmeket össze kell számítani. Hangsúlyozni kell azonban, hogy azegyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. (Tbj-tv. 20., illetve 24. §-a.)2004. január 1-jét követően a GYES és a GYET folyósításának a tartama alatt még munkavégzés esetén sem kell leróni a tételes egészségügyi hozzájárulást [Eho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,2. tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok átalakulását, egyesülését, szétválását (a továbbiakban együtt: átalakulás) és jogutód nélküli megszűnését. (2) A törvény hatálya kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2