19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 19 Elhunyt szülő adó-visszatérítése
Kérdés: Megkaphatja duplán az adó-visszatérítést az édesanya abban az esetben, ha a férje 2021. október 10-én egy balesetben elhunyt?
3. cikk / 19 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
4. cikk / 19 Jogalap nélkül felvett ellátás
Kérdés: Igénylőváltás esetén lehetséges a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási díj visszamenőleges visszakövetelése úgynevezett betudás útján? Miként történik a korábban megállapított ellátásról történő lemondás, és milyen formában kerül rendezésre az esetleg jogalap nélkül felvett ellátás?
5. cikk / 19 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
6. cikk / 19 GYES tartósan beteg gyermekek után
Kérdés: Igényelhet egyszerre GYES-t 2010. január 29-én és 2011. november 25-én született gyermekei után a szülő abban az esetben, ha mindkét gyermek tartósan beteg?
7. cikk / 19 Beteg gyermeket nevelő egyedülálló édesanya GYES-e
Kérdés: Milyen időtartamra és milyen összegben jogosult gyermekgondozási segélyre egy édesanya, aki betegen született gyermekét egyedül fogja nevelni? Kaphatja az ellátást abban az esetben is, ha munkát vállal?
8. cikk / 19 Ápolási díj
Kérdés: Jogosult-e ápolási járadékra egy 80 százalékos egészségkárosodott II. csoportos rokkant, vak férfi felesége, akinek 67 százalékos, III. csoportos rokkantságát megszüntették, ezért jelenleg ellátatlan? A férfi mások gondozására szorul. Mit vizsgálhat a jegyző ebben az esetben?
9. cikk / 19 Tartósan beteg gyermek orvosi igazolása
Kérdés: Milyen igazolás fogadható el a munkáltató részéről a tartósan beteg gyermek állapotáról, akivel jelenleg évente megy felülvizsgálatra a dolgozó, ezért évente hosszabbítják a fizetés nélküli szabadságát? Kaphat-e információt a munkáltató a felülvizsgálatot végző orvostól az igazolás valódiságáról? A gyermek hány éves koráig köteles a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot engedélyezni?
10. cikk / 19 Ellátások második gyermek születése esetén
Kérdés: Igénybe veheti-e a nagymama GYES-t a nagyobbik gyermek után abban az esetben, ha a gyermek süket, és ezért a 8 éves koráig jár utána az ellátás, amelyet jelenleg az édesanya kap, aki várandós a második gyermekével, akinek a születését szeptemberre várja, de előtte visszamegy dolgozni, kiveszi a szabadságát, és utána táppénzt igényel? Milyen ellátásra lesz jogosult az édesanya az újszülött gyermek után?
