24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 GYOD-ban részesülő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Kifizethető a korábbi szabadságra vonatkozó teljes munkaidő alapján számított távolléti díj egy közalkalmazott munkavállaló részére abban az esetben, ha a 2020. május 5-én született gyermekére tekintettel 2022. november 30-tól 2023. november 24-ig – a felülvizsgálatig – gyermekek otthongondozási díjában részesül, és fizetés nélküli szabadságon van, amelyet most szeretne megszakítani, mert kivenné a felhalmozódott szabadságait? A munkavállaló a szabadság letelte után újra fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a GYOD-ra való jogosultság lejártáig. Felmerülhet valamilyen probléma az adóbevallás során, tekintettel arra, hogy a GYOD mellett csak 4 órában dolgozhat?
2. cikk / 24 Gyermekneveléssel töltött idő beszámítása szolgálati időként
Kérdés: Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély időszaka?
3. cikk / 24 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
4. cikk / 24 Ellátások második szülés esetén
Kérdés: A munkavállaló 2010. március 1-jétől áll alkalmazásban jelenlegi munkahelyén, első gyermeke születésétől 2012. október 8-tól TGYÁS-ban, majd GYED-ben részesült, 2013. december 2-án visszament dolgozni, és egyidejűleg lemondott a GYED-ről, amelynek továbbfolyósítását kérte 2014. január 1-jétől, 2014. április 3-án pedig megszülte második gyermekét. Az első gyermek betegségére tekintettel az apa 2014. március 3-tól március 21-ig keresőképtelen volt. Az édesanya részére a GYED-et a korábban megállapított összegben folyósítja a kifizetőhely. Jár GYÁP az apának, illetve milyen ellátásokra jogosult az édesanya?
5. cikk / 24 Pótszabadság igénybevétele
Kérdés: Kiveheti a kismama a születendő gyermeke után a születés évére járó két nap pótszabadságot a gyermek születése előtt, vagy csak utólagosan a GYES-ről való visszatérés után? Kell-e nyilatkozniuk a szülési szabadságon, illetve GYED-en lévő kismamáknak a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről? Ha igen, ezt minden naptári évben meg kell tenniük, vagy elegendő a munkába való visszatéréskor egyben? A TGYÁS 168 napjára, valamint a GYED első 6 hónapjára is időarányosan egy-egy nap pótszabadság jár?
6. cikk / 24 Apa szabadsága GYES idejére
Kérdés: Jogosult lesz az édesapa a fizetés nélküli szabadság első évére járó szabadságra abban az esetben, ha az édesanya a hármas ikreik után a gyermekek 3 éves koráig TGYÁS-ban, GYED-ben és GYES-ben részesült, ezt követően munkába állt, és az édesapa igényelte a GYES-t, aki most az ellátás folyósítása mellett szintén munkába kíván állni? A gyermekek közül az egyik tartósan beteg, ezért igényli az édesapa a GYES továbbfolyósítását. Az édesanya részére a fizetés nélküli szabadság első évére a szabadságot kiadták.
7. cikk / 24 Nagyszülő GYES-e
Kérdés: Jogosult továbbra is GYES-re a nagyobbik gyermek után a nagyszülő, ha a kisebbik gyermek után az édesanya TGYÁS-t vesz igénybe?
8. cikk / 24 GYES mellett munkát végző munkavállaló táppénze
Kérdés: Helyes-e a 2011. január 24-én kezdődő gyermekápolási táppénz alapjának megállapítása a szerződés szerinti jövedelem alapján, annak a munkavállalónak az esetében, aki 2005. március 21-től áll munkaviszonyban, 2008. november 14-től 2010. szeptember 30-ig TGYÁS-ban és GYED-ben részesült, 2010. október 1-jétől GYES-t igényelt, és november 1-jétől munkába állt, a munkaideje azonban heti 40 óráról heti 30 órára csökkent és ezzel arányosan csökkent a munkabére is? Megszakításnak minősül-e a GYES időszaka ebben az esetben?
9. cikk / 24 GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg a GYES-ről visszatérő dolgozót abban az esetben, ha első gyermeke 2008. június 12-én született, amely évben 35 éves volt, és a számára járó 25 nap fizetett szabadságból 10 napot vett ki, ez után 2008. június 12-től július 3-ig TGYÁS-ban, 2008. július 4-től 2009. június 7-ig gyermekápolási táppénzben, 2009. június 8-tól október 31-ig TGYÁS-ban, 2009. november 1-jétől 2010. október 31-ig GYED-ben részesült, a GYES ideje pedig november 1-jétől 2011. június 12-ig tart?
10. cikk / 24 GYES-jogosultság időtartama
Kérdés: Valóban csak kétéves korig jár a gyermekgondozási segély?