37 cikk rendezése:
21. cikk / 37 Felmentés alatt álló pedagógus munkavállalása
Kérdés: Vállalhat-e munkát ugyanannál a foglalkozatónál (pl. megbízási jogviszonyban) egy felmentés alatt álló pedagógus a munkavégzés alóli felmentés ideje alatt?
22. cikk / 37 Csoportos létszámleépítés
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
23. cikk / 37 Kötelezően előírt ügyelet díjazása
Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
24. cikk / 37 "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"
Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
25. cikk / 37 Adómentes juttatások
Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
26. cikk / 37 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
27. cikk / 37 Áthelyezés
Kérdés: Egy részvénytársaság kb. 80 alkalmazottját "áthelyezi" egy kft.-be. Áthelyezésnek minősül-e munkajogi szempontból a két cég közötti ki- és beléptetés abban az esetben, ha ugyanazok a tulajdonosok? Be kell-e jelenteni a munkaügyi központnak a csoportos létszámleépítést?
28. cikk / 37 Felmondási idő és végkielégítés kollektív szerződés felmondása után
Kérdés: Egy munkáltatónál kollektív szerződés van érvényben, amely a munkavállalók számára az Mt.-nél kedvezőbb feltételekkel rendelkezik a felmondási időről és végkielégítésről is. A kollektív szerződés 2005. december 31. napjával jogszerűen felmondásra került. Új kollektív szerződés megkötése hiányában 2006. január 1-jétől milyen rendelkezéseket kell alkalmazni a felmondási idő és végkielégítés tekintetében? Nem éri-e sérelem a munkavállalókat?
29. cikk / 37 Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás egyes kérdései
Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?
30. cikk / 37 Munkaidőkeret megállapítása
Kérdés: Egy kft. kávézót üzemeltet, amelynek nyitvatartási ideje 09.30-21.00 óráig tart. Két alkalmazott dolgozik váltva, két nap munka után két nap szabad. A munkáltató munkaidőkeret-szerződést kötött az alkalmazottakkal (kéthavi munkaidő alapján, tehát pl. 2005. február 1-jétől március 31-éig: 20+23 munkanap x 8 óra = 344 órára). Helyesen számolja-e a munkaidőkeret-szerződésben az órák számát a munkáltató, és mit kell tartalmaznia ebben az esetben a munkaszerződésnek, illetve a munkaidőkeret-szerződésnek?