Magánszemély megbízó

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat.Ebből következően, ha egy magánszemély biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Az elmaradt jövedelem egyes tételei tehát az adózás szempontjából megőrzik eredeti jellegüket. Ez azt jelenti, hogy ha pl. az adott juttatás után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a különadózó jövedelmek közül pedig a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja-tv. 70. §) adóalapként meghatározott összege, továbbá a kamatkedvezményből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...rá a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek egyes kérdéseiről megalkotott 3/2014. (III. 31.) KMK véleményében arra, hogy az elmaradt munkabér meghatározásakor annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához szükséges információk közül néhány hiányzik, ezért a válaszadásnál egyes tényálláselemek tekintetében feltételezéssel éltünk.Az Szja-tv. 2. §-ának (5) bekezdése úgy szól, hogy a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Maláj állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosítási jogviszonya a magyar vállalkozásnál annak a malajziai állampolgárnak, aki megbízási szerződés alapján végez üzletviteli tanácsadást a cégnek Malajziában? A megbízottnak a megbízási díj után kell Malajziában adót, illetve járulékot fizetnie? A malajziai állampolgár Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, az éves megbízási díj meghaladja a 10 000 USD-t, illetve a megbízónak nincs fióktelepe, leányvállalata Malajziában. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a megbízás teljesítése részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
Részlet a válaszából: […] ...Adóegyezmény alkalmazása során a "személy" kifejezés alatt a természetes személyt, a társaságot és minden más olyan személyi egyesülést érteni kell, amelyet az adóztatás szempontjából nem jogi személynek tekintenek (3. cikk). Az előbbiekben idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

-Korengedményes nyugdíjas kft.-tulajdonosok munkavégzése

Kérdés: Milyen módon közreműködhet egy kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó kft.-ben a két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, akik 2011. december 31-én korengedményes nyugdíjba mentek, amelyet a cég fizetett ki? A kft.-ben az egyik tulajdonos felesége az ügyvezető, a másik tulajdonos felesége munka­viszonyban dolgozik, és ezenkívül van még egy alkalmazott. A cég a megbízási jogviszonyt gondolja megfelelőnek a két tulajdonos számára.
Részlet a válaszából: […] ...gyermek, örökbe fogadó, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), vagy2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyébszervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés,ha biztosítottat foglalkoztat. Abban az esetben, ha az adószámos magánszemélyfoglalkoztatására biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Beltag GYES-e

Kérdés: Átveheti-e a tartósan beteg 10 éven aluli gyermekükre tekintettel folyósított GYES-t a közös háztartásban élő feleségétől az édesapa, aki egy bt. egyedüli beltagja, és a bt. által számlázott munkáját otthon végzi? A társaság kültagja nem végez munkát a cégben, és alkalmazott sincs. A beltag a társaságból nem vesz fel jövedelmet, de a garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat. Szünetel-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYES ideje alatt?
Részlet a válaszából: […]  A gyermekgondozási segélyre bármelyik szülő jogosult, ígynincs semmi akadálya annak, hogy a tartósan beteg gyermekük után az édesanyahelyett a jövőben az édesapa részesüljön ebben az ellátásban. A Cst. 21. § (1)bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.
1
2
3