1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kell hajtani. A nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári évekbenelért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes évekbentörténő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző második naptári évkereseti szintjéhez kell igazítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...Átalányadózás azonban kizárólag az egyéni vállalkozóitevékenység egészére választható. Tehát nincs olyan lehetőség, hogy egyestevékenységek bevétele után átalányadózással, más tevékenység bevétele utánjövedelem szerinti adózással adózzon a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ápolási díj figyelembevétele a nyugdíj megállapításakor

Kérdés: Az előrehozott öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az ápolási díjat (20 100 forint), vagy a jelenleg érvényes minimálbért veszik figyelembe annak az 1949-ben született nőnek az esetében, aki 2003 októberétől édesanyja ápolása miatt ápolási díjban részesül, egyéb jövedelme nincs és az idén nyugdíjba kíván menni?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni, ezt az összeget.Az átlagkereset megállapításánál a munkanélküli-járadék, a nyugdíjelőtti munkanélküli-segély, a GYES, a nyugdíjjárulék-köteles szociálisellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a külön jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...szabadalmi ügyvivőként kamarai tagságát szünetelteti.A vállalkozói tevékenység "személyesen történő folytatásának" tehát csak a GYES, a GYET, illetve az ápolási díj folyósításának tartama alatti járulékkötelezettség megállapítása szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás folyósítása alatt,..." – már egyáltalán nem utal a foglalkoztatásra.Ez a szövegváltozás egyértelműen azt jelenti, hogy a GYES, illetve GYET időtartama alatt történő munkavégzés idejére a foglalkoztatónak nem kell megfizetnie a 3450 forint összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...Felek kijelölt államigazgatási hatóságai megegyezhetnek abban, hogy a dolgozók, valamint a nyugellátásban részesülő személyek egyes külön meghatározott csoportjai biztosítására a 3-4. cikkben foglalt rendelkezésektől eltérő szabályokat alkalmaznak.6. Cikk(1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.