39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 39 Egyéni cég tagja
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy egyéni cég tagjának abban az esetben, ha eddig teljes munkaidős munkaviszonyban állt, de a bértámogatás kapcsán munkaideje heti 30 órára csökkent? Megteheti, hogy a cégben is csak napi 1-2 órában végezzen munkát ennek megfelelő díjazásért?
3. cikk / 39 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
4. cikk / 39 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
5. cikk / 39 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
6. cikk / 39 Felmondási tilalom ikergyermekek esetében
Kérdés: A gyermekek hároméves koráig vagy a tankötelessé válásig tart a felmondási tilalom abban az esetben, ha a munkavállaló ikergyermekei születése után fizetés nélküli szabadságot igényelt, és csak a gyermekek tankötelessé válása után akar visszamenni dolgozni? Visszavonhatja a fizetés nélküli szabadság engedélyezését a munkáltató a gyermekek 3. életévének betöltése után, vagy csak a GYES lejártát követően kötelezhető munkavégzésre a dolgozó? Felmondás esetén a végkielégítés számításánál figyelembe kell venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát is?
7. cikk / 39 Ellátások végelszámolás alatt álló vállalkozás dolgozói részére
Kérdés: Meddig kaphatja a táppénzt egy végelszámolással megszűnő kft. keresőképtelen dolgozója, illetve meddig kaphatja az ellátást ugyanezen cég GYES-en lévő munkavállalója?
8. cikk / 39 Jubileumi jutalom
Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom számításánál, illetve állami szolgálati jogviszonynak tekinthető a Magyar Államvasutaknál töltött időszak? Mikor kellett és kell kifizetni a munkáltatónak a 25 és 30 éves jubileumi jutalmat annak a munkavállalónak az esetében, aki 1987. szeptember 1-jétől 1993. szeptember 13-ig a Magyar Államvasutaknál, 1993. szeptember 16-tól 1997. október 31-ig egy megyei munkaügyi központnál, 1997. november 1-jétől 2011. január 14-ig egy önkormányzat polgármesteri hivatalánál dolgozott és 2011. január 15-től jelenleg is folyamatos köztisztviselői munkaviszonyban áll? Ki kellett volna fizetnie a munkáltatónak 2012. évben a 25 éves jutalmat? Ha igen, hogyan kezdeményezhető a kifizetés?
9. cikk / 39 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Munkába állása után hány nap szabadságra lesz jogosult egy 1982. december 13-án született munkavállaló, aki eddig fizetés nélküli szabadságon volt 2009. május 27-én született gyermekével, és 2012. május végén visszamegy dolgozni a munkáltatójához, ahol 2006 augusztusa óta dolgozik?
10. cikk / 39 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadságának megosztása
Kérdés: Köthet-e olyan megállapodást a munkavállaló a munkáltatóval, hogy a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadsága idején felhalmozódott nagy mennyiségű rendes szabadságának csak egy részét veszi ki a munkába állását megelőzően, a többit pedig majd egy későbbi időpontban? A munkavállaló 2012 elején kíván visszamenni dolgozni, és ezt a szándékát már szóban és írásban is közölte a munkáltatójával. Okozhat-e valamilyen hátrányt a munkavállaló részére egy ilyen jellegű megállapodás?