Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ehhez kapcsolódik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) való jogosultságot, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét szintén jogviszonyonként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséért a foglalkoztató és a természetes személy egyetemlegesen felelnek.A személyijövedelemadó-előleget a magánszemély a negyedévet követő év 12. napjáig köteles megfizetni, és az szja-bevallásában bevallani.(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a munkaviszonyban álló dolgozó járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni aa) CSED-ben, GYED-ben, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterhei

Kérdés: Továbbra is havonta kell bevallani és megfizetni a szociális hozzájárulási adót a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után, vagy erre a közteherre is vonatkozik az Szja-tv. 2024. január 1-jétől hatályos új szabályozása a negyedéves kötelezettségről? Hol található a Szocho-tv.-ben az erre vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...után 2024. január 1-jétől a közterheket a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában - a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell megállapítania, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Kedvezménykártya közterhei

Kérdés: Kinek és milyen közterheket kell megfizetnie abban az esetben, ha egy elsősorban egészségügyi szolgáltatások kedvezményes elérését biztosító kedvezménykártyát egy magánszemély ajándékba kap egy másik magánszemélytől vagy egy cégtől? A kártya által nyújtott kedvezményt a szerződéses partnerek nyújtják a kártyatulajdonosok részére. Változik a közteher mértéke, ha egy cég nagy tételben vásárolja meg a kártyát a munkavállalói részére? Hogyan tehető kedvezményessé az adózás?
Részlet a válaszából: […] ...ajándékként [Szja-tv. 70. § (6) bekezdés a) pont], ami 2024-től évente három alkalommal adható. A csekély értékű ajándék egyedi bruttó értéke nem haladhatja meg alkalmanként a minimálbér tíz százalékát [Szja-tv. 70. § (9) bekezdés a) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett átalányadózó egyéni vállalkozó az első 3 negyedévben – feltéve, hogy nem volt olyan időszak (pl. táppénz), melynek tartama alatt mentesült a minimumkötelezettség alól – 9×296.400 forint = 2.667.600 forint alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Miként alakul annak a biztosítások közvetítésével foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki 2023. július 6-tól keresőképtelen, de jelenleg is érkezik bevétele? A vállalkozó jövedelme ezzel a bevétellel érte el az adómentes részt.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre csak szeptember hónapot követően lehet teljes körű választ adni, hiszen az átalányadózó esetében a negyedéves adatokból kell kiindulni, és ekkor is csak abban az esetben, ha ismernénk a pontos számadatokat, tehát az szja-köteles jövedelem összegét havi bontásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...az országban lesz biztosított, amelyik országban a munkát végzi. Ez alól kivételt jelent a kiküldetésben dolgozó munkavállaló, vagy ha egyedi kérelmére a hatóságok egyetértésével marad biztosított az eredeti munkavégzés országában. Abban az esetben, ha a kérelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...nem érinti.Például, ha egy főfoglalkozású 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó első negyedéves bevétele 3.000.000 forint, akkor jövedelme 1.800.000 forint. Ebből szja-köteles jövedelem 1.800.000 – 6 × 232.000 = 408.000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Átalányadózó bevételi értékhatárának átlépése

Kérdés: Módosítania kell a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-bevallást abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó július hónapban túllépte a bevételi értékhatárt, és ezért visszamenőleg az általános szabályok szerint kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – a Tbj-tv. és a Szocho-tv. erre vonatkozó külön előírásának a hiányában – az átalányadózóként benyújtott negyedéves bevallásait sem a társadalombiztosítási járulék, sem pedig a szociális hozzájárulási adó tekintetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.
1
2
3
4