17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
2. cikk / 17 Egyszemélyes kft. tagjának keresőképtelensége
Kérdés: Jogosult táppénzre egy egyszemélyes kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető tagja, aki munkaviszonyban látja el a teendőit? Gyakorolhatja az ügyvezetéssel összefüggő tevékenységeket a keresőképtelenség ideje alatt, ha nincs alkalmazottja, illetve semmilyen egyéb jogviszonyban nem foglalkoztat munkavállalót? Meg kell esetleg bíznia valakit erre az időre az ügyvezetői teendők ellátására? A betegség ideje alatt egyébként a vállalkozás nem folytat tevékenységet.
3. cikk / 17 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottnak minősül az az 1955-ben született munkavállaló, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de mivel a korábban folyósított rokkantsági ellátásának összege kedvezőbb volt, mint az öregségi nyugdíj, ezért az ellátás továbbfolyósítását választotta? Mentesülhet a járulék-fizetési kötelezettség alól az életkorára való tekintettel, vagy továbbra is le kell vonni tőle az egyéni járulékokat?
4. cikk / 17 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
5. cikk / 17 Jogosultság családi járulékkedvezményre
Kérdés: Jogosult családi járulékkedvezményre az a háromgyermekes munkavállaló, akinek 2013. december 31-én megszűnt a munkaviszonya, de passzív jogon GYED-ben részesül, és nem tudja teljes összegben érvényesíteni a családi adókedvezményt?
6. cikk / 17 Táppénz alapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
7. cikk / 17 Étkezési hozzájárulás 2012-ben
Kérdés: Adhat-e a munkáltató hozzájárulást a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára azoknak a dolgozóknak, akik Erzsébet-utalványt is kapnak?
8. cikk / 17 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
9. cikk / 17 GYES melletti munkavállalás
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kedvezmény illeti meg azt a céget, amely 2006. november 6-ától napi 8 órában szeretné alkalmazni azt a 2002. október 1-jétől biztosított önkormányzati alkalmazottat, akinek határozott idejű szerződése és ezzel biztosítási jogviszonya 2006. szeptember 30-ával megszűnt, és 2006. június 16-ától GYES-ben részesül? Hogyan kell jelenteni a havi adó- és járulékbevallásban a dolgozót, akinek a GYES-t a MÁK folyósítja? Hogyan kell a NYENYI-lapját kitölteni, és kell-e egyéni járulékokat vonni tőle?
10. cikk / 17 Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?