Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...nem éri el a heti 36 órát, az édesanya lehetőségei némileg leszűkülnek.A munkaviszonyban esetleg érdemes megkísérelni a CSED, illetve a GYED méltányosságból történő igénylését. Csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat is meg lehet ugyanis állapítani abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó, a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Ugyanakkor negyedéves bevallásában vállalhatja a járulékok ennél magasabb ellátási alap után történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] ...más minősítő szempontok fennállása nélkül is, alátámasztják amunkaviszony létét. Ehhez képest a másodlagos minősítő jegyek egyedülállóan nemfeltétlenül meghatározóak, sokszor csak más, a munkaviszony fennállására utalóminősítő jegyekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...és nyugdíjjárulékot négy részletben, a többes jogviszonyú és a kiegészítő tevékenységű evás adózó az adóév első három negyedévére az evaelőleg-alap, a negyedik negyedévre az adóévben megfizetett járulékok figyelembevételével az evaalap után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.