11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Keresőtevékenységek GYES mellett
Kérdés: Keletkezik bármilyen járulékfizetési kötelezettsége annak a heti 40 órás munkaviszonyban álló kismamának, aki jelenleg GYED-ben részesül, de gyermeke hamarosan betölti a második életévét, ezért GYES-t fog kapni, azonban továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, és a cégének megbízási szerződés keretében fog dolgozni a biztosítási összeghatárt jelentősen meghaladó díjazás ellenében? Ezzel párhuzamosan a kismama egy betéti társaság kültagjaként személyesen is szeretne közreműködni díjazás nélkül. Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a kültagként történő közreműködést ebben az esetben?
2. cikk / 11 Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
3. cikk / 11 Beltag járulékfizetési kötelezettsége GYES folyósítása alatt
Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a GYES folyósítása alatt egy betéti társaság beltagja, aki 2015. február 9-ig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó volt, 2015. február 10-től pedig főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem közreműködik, a munkaviszonyban történő üzletvezetését pedig a társasági szerződés nem engedi? Számszerű példával levezetve mit jelent az a szabályozás, mely szerint a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó GYES-ben, GYED-ben részesül?
4. cikk / 11 Beltag GYES-e
Kérdés: Átveheti-e a tartósan beteg 10 éven aluli gyermekükre tekintettel folyósított GYES-t a közös háztartásban élő feleségétől az édesapa, aki egy bt. egyedüli beltagja, és a bt. által számlázott munkáját otthon végzi? A társaság kültagja nem végez munkát a cégben, és alkalmazott sincs. A beltag a társaságból nem vesz fel jövedelmet, de a garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat. Szünetel-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYES ideje alatt?
5. cikk / 11 Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai
Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
6. cikk / 11 Betéti társaság üzletvezetőjének jogállása
Kérdés: Helytelenül járt-e el az a betéti társaság, amely üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja részére havi 18 000 forint összegű megbízási díjat fizet, tekintettel arra, hogy a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy feladatait munkaviszony keretében látja el. A minimálbér alapulvételével kellett volna megfizetni a közterheket, ha a tagnak semmilyen más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
7. cikk / 11 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
8. cikk / 11 Eva hatálya alá tartozó társaság beltagjának szülése
Kérdés: Kell-e fizetni valamilyen járulékot egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha gyermeket szül, és igénybe veszi a társadalombiztosítási és a családtámogatási ellátásokat? Járulékköteles tevékenységnek minősül-e, ha a könyvelőiroda alkalmazottai a beltag regisztrációja alapján küldik be a havi bevallásokat? Járulékkötelesnek minősül-e a banki megbízások, illetve a szerződések aláírása?
9. cikk / 11 Végelszámoló kültag jogviszonya
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
10. cikk / 11 Társas vállalkozók járulékai eva alatt
Kérdés: Mennyi a fizetendő járulékminimum, illetőleg -maximum annál a bt.-beltagnál, akinek a társasága bejelentkezett az eva hatálya alá? A bt. beltagja közel van a nyugdíjkorhatárhoz, ezért nyilatkozott a maximumjárulék-fizetésre. A járulékokat havonta, vagy negyedévente kell megfizetni?