13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
2. cikk / 13 Ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Jogosult mindkét munkaviszonyára tekintettel CSED-re az édesanya, aki 5. gyermekét szülte 2020. február 17-én, "A" munkáltatójánál 2010 óta áll munkaviszonyban, 2018. január 16-ig GYED-ben, 2019. január 16-ig GYES-ben, 2020. február 16-ig GYET-ben részesült, mellette 2019. július 1-jétől újra munkába állt heti 20 órában, "B" munkahelyén pedig 2019. július 1-jétől heti 10 órában dolgozik?
3. cikk / 13 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadságra lesz jogosult az édesanya, akinek 2020. május 27-én lejár a GYES-e, ha május 28-án visszamegy dolgozni? A munkavállaló 1981-ben született, 2011. szeptember 1-jétől, első gyermeke születése óta van otthon, és azóta CSED-ben, GYED-ben, illetve GYES-ben részesül, és 2011-ben nem vett ki szabadságot.
4. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a munkavállaló abban az esetben, ha 15 nap fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a munkáltatója engedélyezett számára? Csökkenteni kell az éves fizetett szabadságát arányosan a fizetés nélküli szabadságra tekintettel, illetve ez idő alatt a statisztikai állományi létszámba beszámítható-e a munkavállaló?
5. cikk / 13 GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól a munkaviszonyban is álló egyéni vállalkozó a GYES időtartama alatt, tekintettel a Tbj-tv. vonatkozó szabályaira is, amely szerint a munkaviszonyban álló dolgozók biztosítási jog-viszonya a GYES alatt is fennáll?
6. cikk / 13 Biztosítás fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Szünetel az anya biztosítása abban az esetben, ha gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényel, de a GYED-et az édesapa veszi igénybe?
7. cikk / 13 GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása
Kérdés:
Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?
8. cikk / 13 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosult GYED-re a 2012. szeptember 29-én született gyermeke után egy édesapa, aki 2012. január 4-étől teljes munkaidőben dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol 2011. szeptember 22-től 2011. december 22-ig is dolgozott, előtte pedig egyetemi hallgató volt? Élettársa, a gyermek édesanyja GYED-re nem volt jogosult, ezért 2014. január 31-ig GYES-ben részesült, amelynek folyósítását a MÁK beszüntette. Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz az alapja?
9. cikk / 13 GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető járulékai
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető után abban az esetben, ha semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében? Változik a helyzet akkor, ha a társaságnak két ügyvezetője van, mindketten önálló cégjegyzési joggal rendelkeznek, és a másik látja el az ügyvezetői teendőket?
10. cikk / 13 GYES-en lévő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató egy GYES-en lévő kismamának abban az esetben, ha nem folytat tevékenységet, és árbevétele sincs, de a végelszámolást nem tudja megkezdeni a cég tulajdonában lévő nagy értékű ingatlan eladásáig? Csökkenthető-e a kismama munkaideje és bére abban az esetben, ha visszajön dolgozni, de nem tudnak a számára napi 8 órás munkát biztosítani, mert az eddigi munkaköre már megszűnt?
