Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni. Ha ez nem haladta meg a 8 millió forintot (ami az álláskeresési járadékra való jogosultság miatt valószínű), akkor a negyedéves járulék alapja e bevétel 20 százalékának a negyedrésze, amely után 10 + 4 százalékos járulék terheli.Amennyiben ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan, a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában tett nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 4 százalékos természetbeni és a 2 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...'08-as bevallásában vallja be.A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...lényegtelen. Ilyen helyzet fordulhat elő példáulakkor, ha a nyugdíjas megbízási jogviszony alapján 5 hónapot, majd később,mondjuk negyedév kihagyással 4 hónapot ismételten dolgozik.Felhívjuk valamennyi olvasónk figyelmét arra, hogy a fentiszabályok a jelenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...házastársánál, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársánál50-50 százalék,b) a Cst. szerint a családi pótlékra egyedülállóként,illetve egyedülállónak tekintendőként jogosult magánszemélynél – az a) pontbanfoglaltaktól eltérően – 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

MLM rendszerből kapott jutalék GYED folyósítása alatt

Kérdés: Megszünteti-e az ellátásra jogosultságot a GYED alatt egy MLM rendszerből kapott jutalék, amely nem kizárólag saját munkavégzés után képződik? Magánszemélyként hová kell bejelentkeznie, és milyen bevallásokat kell küldenie a munkavállalónak? Terheli-e valamilyen társadalombiztosítási kötelezettség a német céget?
Részlet a válaszából: […] Igen, megszünteti. A gyermekgondozási díj folyósításamellett ugyanis az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet semmilyenjogviszonyban – kivéve a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet – nemvégezhet. Tehát a lényeg a keresőtevékenység folytatásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll.Eltartó lehet pl. a biztosított személyeken túl a nyugdíjas, a táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben, különböző járadékban,ápolási díjban részesülő személy, illetve a nappali tagozatos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó szülése

Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.
Részlet a válaszából: […] ...megelőző naptári évben, vagy a kezdőnapotközvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napijövedelemmel, akkor a GYED alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerintkell megállapítani.Abban az esetben, ha a szülőnek nincs 180 napi jövedelme,akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Művészeti tevékenységet végző magánszemély közterhei

Kérdés: Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség azt a művészt, aki 2005-től – élve a jogszabályi lehetőséggel – arról nyilatkozik a kifizetőknek, hogy ne vonjanak a részére kifizetett juttatásokból adóelőleget?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításának, és megfizetésénekkötelezettsége a művészeti tevékenységet végző magánszemélyre terhelődik át,melyet negyedévente kell teljesítenie. Emellett a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdéseszerint 11 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...azegyházi személyeket. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályaiszerint, a tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztárnak negyedévenként, anegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallania és megfizetnie. Az egyház atagdíjbevallási kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
1
2