Méltányosság örökölt tartozás esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései szerint az ember halálával a hagyatéka mint egész száll az örökösre, ami azt jelenti, hogy nemcsak a javakat, hanem a tartozásokat is az örökség részének kell tekinteni.A Ptk. 7:94. §-a értelmében a hagyatéki tartozások:a) az örökhagyó illő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...ha a szülés időpontja 2018. július 12., a kismama biztosításban töltött ideje az ismert adatok alapján csak 237 nap. A CSED- és a GYED-jogosultságokhoz a gyermek születését megelőző két éven belül, vagyis példánk szerint a 2016. július 12-től 2018. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Jogosultság CSED-re és GYED-re külföldi előzetes biztosítási idő esetén

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a biztosított, aki 2018. január 2-től egy egyéni vállalkozónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, ezt megelőzően pedig külföldön (Angliában) dolgozott? A munkavállaló havi bruttó alapbére jelenleg 250 000 forint, és várhatóan 2018. május 2-től igényelné a CSED-et.
Részlet a válaszából: […] ...nem, de a biztosítási időre vonatkozóan a tagállam társadalombiztosítási intézményének hivatalos igazolásával rendelkezik, a CSED- és GYED-jogosultságához azt is el kell fogadni. Amennyiben nincs igazolása a kinti biztosítási idő(k)ről, javasoljuk az E104-es...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Mezőgazdasági őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen összegű járulékot kell fizetnie annak az 50 éves mezőgazdasági őstermelőnek, akinek közalkalmazotti jogviszonya május hónapban szűnt meg, ezt követően 3 hónapig álláskeresési járadékban részesült, és a járási hivatal tájékoztatása szerint 45 nap után őstermelőként járulék-fizetésre kötelezett lesz? Az érintett 20 év szolgálati idővel fog rendelkezni abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás egy jelenleg vitatott 2 éves egyéni vállalkozói időt is elismer. Valóban csak a 7110 forint összegű egészségügyi járulékot kell fizetnie, ha meglesz a 20 éves szolgálati ideje?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni. Ha ez nem haladta meg a 8 millió forintot (ami az álláskeresési járadékra való jogosultság miatt valószínű), akkor a negyedéves járulék alapja e bevétel 20 százalékának a negyedrésze, amely után 10 + 4 százalékos járulék terheli.Amennyiben ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 11. pontja értelmében kisadózónak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély minősül. A Kata-tv. 8. §-a (9) bekezdésének a) pontja pedig úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Főállásúnak vagy többes jogviszonyban állónak fog minősülni az az édesanya, aki a munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és egyéni vállalkozásba szeretne kezdeni? A vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját érdemes választania abban az esetben, ha az ellátását nem szeretné veszélyeztetni?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik 36 órát elérő foglalkoztatással, így vállalkozóként főfoglalkozásúnak minősül.Ami a második kérdést illeti: a GYED tartama alatt a társadalombiztosítási terhek vonatkozásában az általános szabályok – tehát a vállalkozói jövedelem –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Mi alapján került megállapításra annak az édesanyának a csecsemőgondozási díja, illetve GYED-e, aki 2010-től egyéni vállalkozó (ezen belül 2013-tól kisadózó), illetve 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonnyal is rendelkezik és várhatóan május elején szül?
Részlet a válaszából: […] ...szülés időpontját megelőző 2 évben rendelkezik 365 nap biztosítási idővel, ami feltétele mind a csecsemőgondozási díjnak, mind pedig a GYED-nek.Tekintve hogy a szülés időpontjában az édesanya munkaviszonyában nem rendelkezik sem 180 napi, sem 120 napi jövedelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó) járulékalap után fizesse meg.A mezőgazdasági őstermelő a Tbj-tv. 30/A. §-ának (3) bekezdése alapján a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozhat a minimálbérnél magasabb alapú járulékfizetésről.Az említett két esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Egyéni vállalkozó csecsemőgondozási díja és GYED-e

Kérdés: Valóban van olyan változás 2015-től, hogy ha egy egyéni vállalkozó édesanya vállalkozóként bevétellel rendelkezik, akkor megszűnik a csecsemőgondozási díjra, illetve GYED-re való jogosultsága?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése, illetve 42/C. §-ának (1) bekezdése továbbra is egyértelműen leszögezi, hogy nem jár a csecsemőgondozási díj, illetve a GYED (a gyermek 1 éves kora előtt), amennyiben a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

1955-ben született egyéni vállalkozó öregségi nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet el öregségi nyugdíjba egy 1955-ben született egyéni vállalkozó, akinek 50 százalékos egészségkárosodása van? Jelenleg a vállalkozása miatt nem részesülhet ellátásban.
Részlet a válaszából: […] ...nem feltétlenül keresőtevékenységet kell érteni, hiszen biztosítási jogviszonynak minősül az álláskeresési támogatás vagy a GYES, GYED folyósításának az időtartama is, de említhetnénk a táppénz időtartamát, amely alatt az érintett ugyan biztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
1
2
3
5