Egyszemélyes kft. tagjának keresőképtelensége

Kérdés: Jogosult táppénzre egy egyszemélyes kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető tagja, aki munkaviszonyban látja el a teendőit? Gyakorolhatja az ügyvezetéssel összefüggő tevékenységeket a keresőképtelenség ideje alatt, ha nincs alkalmazottja, illetve semmilyen egyéb jogviszonyban nem foglalkoztat munkavállalót? Meg kell esetleg bíznia valakit erre az időre az ügyvezetői teendők ellátására? A betegség ideje alatt egyébként a vállalkozás nem folytat tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...járulék fizetésére is kötelezett, így keresőképtelensége esetén megilleti őt a táppénz. A táppénzfolyósítás tartama alatt az egyedüli tag a legszükségesebb mértékben elláthatja az ügyvezetői teendőket, de munkabérben nem részesülhet. A táppénz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Mi a teendő egy öregségi nyugdíjas munkavállaló betegsége esetén abban az esetben, ha a betegszabadságát már kimerítette, de továbbra is keresőképtelen? Hogyan számfejtse a munkáltató ezt az időszakot? Kiírható szabadság a keresőképtelenség idejére? Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a keresőképtelenség ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...de az Mt. szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá, mint a többi munkavállalóra, bár néhol a jogszabály megfogalmaz a nyugdíjasokra vonatkozó egyedi szabályt is. Ilyen például az, hogy a munkáltató nem köteles a felmondását indokolni abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kft.-tagok utáni járulékok optimalizálása

Kérdés: Hogyan tudja optimalizálni egy kft. a két tagja utáni járulékfizetést abban az esetben, ha az egyik tag, aki az ügyvezetői feladatokat is ellátja, ténylegesen is közreműködik a cég tevékenységében, és máshol rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, a másik tag pedig az ügyviteli teendőket látja el a kft.-ben? Foglalkoztatható munkaviszonyban mindkét tag, vagy ha az egyik tag munkaviszonyban áll, akkor a másik már nem lehet saját maga munkáltatója?
Részlet a válaszából: […] ...saját kft.-ben az ügyvezetésre létesíthetne pl. heti 10 órás munkaviszonyt, ami azt jelenti, hogy számára a 101 500 forintos minimálbér negyedét kellene számfejteni, és ez után leróni a közterheket. Emellett társas vállalkozóként korlátlanul végezhetne munkát, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan, a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában tett nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 4 százalékos természetbeni és a 2 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Rehabilitációs ellátásban részesülő őstermelő

Kérdés: Saját jogú nyugdíjasnak fog minősülni továbbra is az a rehabilitációs járadékban részesült őstermelő, akinek a komplex felülvizsgálatot követően 3 évre rehabilitációs ellátást állapítottak meg? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie erre az időszakra?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatotteljesít;– fogvatartott.A mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adótnegyedévente állapítja meg, és az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerintiadattartalommal, a negyedévet követő hónap 12-éig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Egyetemi hallgató őstermelő járulékai

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...az előbbiekben említettjárulékalapoknál magasabb összeg után fizeti meg. A magasabb járulékalapválasztásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában kell azállami adóhatóság felé nyilatkoznia, mely nyilatkozat az Art....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll.Eltartó lehet pl. a biztosított személyeken túl a nyugdíjas, a táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben, különböző járadékban,ápolási díjban részesülő személy, illetve a nappali tagozatos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] Az ún. minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 20. § (2) bekezdésekizárólag a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén írja elő, ígya tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő esetében ajárulékfizetési kötelezettség eldöntésénél más szempontokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Végelszámoló kültag jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság bel- és kültagját a Tbj-tv. 4. § d) 1.alpontja értelmében akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaságtevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszonyvagy megbízási jogviszony keretében történik.Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.
1
2