Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ehhez kapcsolódik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) való jogosultságot, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét szintén jogviszonyonként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ha a bevétel nem kifizetőtől származik, az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély saját maga köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése].Nagyon fontos tudni, hogy bármelyik költségelszámolási módot is választja, a magánszemélynek adóelőleget kell fizetnie negyedévente, a negyed­évet követő hó 12. napjáig (feltéve hogy a negyed­évben az adóelőleg év elejétől göngyölített összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan, a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában tett nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 4 százalékos természetbeni és a 2 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...kell a 25 százalékos adót, illetve azönálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapítottadóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághozbefizetnie. A termőföldnek nem minősülő ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Kft.-tag GYED melletti munkavégzése

Kérdés: Gyermeke egyéves korának betöltése után visszamehet-e dolgozni egy öttagú kft. legmagasabb tulajdoni hányaddal (28 százalék) rendelkező tagja, aki munkaviszonyban adminisztratív feladatokat látott el a cégnél, és jelenleg GYED-en van? Feladatainak nagy részét otthon végezné el, de nem szeretné elveszíteni a GYED-re való jogosultságát. Milyen közterheket kell fizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...összetett, illetve több problémát isfelvet, de menjünk sorjában. A leírtak szerint a társaságnál munkaviszonybanálló, de jelenleg GYED-en lévő tag a GYED miatt igénybe vett fizetés nélküliszabadság időtartama alatt az eredetileg a munkakörébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Művészeti tevékenységet végző magánszemély közterhei

Kérdés: Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség azt a művészt, aki 2005-től – élve a jogszabályi lehetőséggel – arról nyilatkozik a kifizetőknek, hogy ne vonjanak a részére kifizetett juttatásokból adóelőleget?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításának, és megfizetésénekkötelezettsége a művészeti tevékenységet végző magánszemélyre terhelődik át,melyet negyedévente kell teljesítenie. Emellett a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdéseszerint 11 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...és nyugdíjjárulékot négy részletben, a többes jogviszonyú és a kiegészítő tevékenységű evás adózó az adóév első három negyedévére az evaelőleg-alap, a negyedik negyedévre az adóévben megfizetett járulékok figyelembevételével az evaalap után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...ajándékozásról van szó, vizsgálni kell, van-e mentesülés az szja megfizetése alól. A (7) bekezdés ab) pontja szerint a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból nem kell megfizetni az átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.