17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
2. cikk / 17 Külföldi kiküldetés
Kérdés:
Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?
3. cikk / 17 Szülés hallgatói munkaszerződés alatt
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re az a dolgozó, aki képzéshez nem kapcsolódó hallgatói munkaszerződéssel volt foglalkoztatva 2020. december 1-jétől 2022. június 30-ig ez alatt az időszak alatt, 2022. június 14-én szült, és a szülés napjától igénybejelentést tett csecsemőgondozási díjra? A dolgozó hallgatói munkadíjából a tb-járulék levonásra került.
4. cikk / 17 Online adóelőleg-nyilatkozat
Kérdés: Adhat online adóelőleg-nyilatkozatot egy köztisztviselő is, vagy ez a lehetőség csak a magánszférában dolgozóknak biztosított?
5. cikk / 17 GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
6. cikk / 17 Alkalmi munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Egy alkalmi munkavállaló a harmadik munkanapján munkába menet balesetet szenvedett. Jogosult lesz üzemi baleseti táppénzre, ha a baleset üzemisége egyértelműen megállapítható? Hogyan változna a helyzet abban az esetben, ha az érintett munkaviszonyban állna, és első munkanapja reggelén ment volna munkába? Milyen ellátásra lenne jogosult a dolgozó abban az esetben, ha a foglalkoztató a baleset másnapjától tényleges munkaviszonyt létesítene a munkavállalóval?
7. cikk / 17 Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
8. cikk / 17 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
9. cikk / 17 Béren kívüli juttatások
Kérdés:
Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, aki júliusban módosította a béren kívüli juttatásokra vonatkozó nyilatkozatát, tekintettel arra, hogy a korábban kért lakáscélú hitel nem felelt meg a feltételeknek, ezért önkéntes pénztári, valamint egészségpénztári hozzájárulást kért, amelyet a munkáltató január-június hónapokra visszamenőleg át is utalt, kedvezményes adózással? A nyugdíjpénztárba átutalt összeg havi 12 282 forint, az egészségpénztári hozzájárulás pedig havi 3666 forint volt.
10. cikk / 17 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
