Felszolgálási díj

Kérdés: Megteheti a foglalkoztató, hogy az egyenletes elosztás érdekében a felszolgálási díjat csak negyedévente fizeti ki a dolgozók részére? Járulékmentesen kifizethető a nyugdíjas felszolgáló részére a felszolgálási díj, vagy ebből a juttatásból le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási vagy esetleg a 10 százalékos nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...– adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával." E rendelkezés alapján tehát a díjat havonta ki kell fizetni, nincs mód annak negyedéves ütemezésére.A Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a felszolgálási díj járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyában részmunkaidőre (heti 10 órára) módosították, és ezzel arányosan csökkentették a munkabérét is a korábbi negyedére, azaz havi 50 ezer forintra. E változtatás azt jelenti, hogy már nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ha a bevétel nem kifizetőtől származik, az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély saját maga köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi illetőségű vállalkozás) a személyijövedelemadó-előleget a munkavállaló saját maga után köteles megállapítani, és azt negyedévente – a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig – köteles az adóhatóságnak megfizetni (Art. 2. számú melléklet)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...a személye elvált egymástól. Ez aztjelentette, hogy az ellenőrzés során kifogásolták az olyan munkaszerződést,amely a betéti társaság egyedüli beltagjával vagy az egyszemélyes kft.ügyvezető tagjával köttetett. Nem állhatott egyidejűleg munkaviszonyban a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] Az ún. minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 20. § (2) bekezdésekizárólag a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén írja elő, ígya tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő esetében ajárulékfizetési kötelezettség eldöntésénél más szempontokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...sem vállalkozói járadékra nemlehetnek jogosultak.Mind az egyéni, mind a társas vállalkozó a vállalkozóijárulékot negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig köteles azilletékes állami adóhatóságnak megfizetni.A Tbj-tv. 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) és (3) bekezdései alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme (legfeljebb a járulékfizetési felső határ összege) után köteles megfizetni. A járulékfizetési felső határ számításánál azokat az időtartamokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Munkáltatói teendők szülés esetén

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
Részlet a válaszából: […] ...a székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez kell megküldenie.Gyermekgondozási díjat az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (GYED 1. sz.) kell az anyának igényelnie, és a foglalkoztatóhoz benyújtania. (A nyomtatványt két példányban szükséges kitölteni.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...és nyugdíjjárulékot négy részletben, a többes jogviszonyú és a kiegészítő tevékenységű evás adózó az adóév első három negyedévére az evaelőleg-alap, a negyedik negyedévre az adóévben megfizetett járulékok figyelembevételével az evaalap után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.