GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása

Kérdés:

Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?

Részlet a válaszából: […] ...GYED biztosítási jogviszonnyal megalapozott ellátás, mely akkor is megilleti a biztosítottat, ha külföldön él. Ugyanakkor, ha igénybe veszik a német családtámogatási rendszer ellátásait, akkor a GYED folyósítása természetesen szüneteltetésre kerül.Ez viszont azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Munkába visszatérő kismama

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a munkába visszatérő kismama esetében 2012-ben és 2013-ban abban az esetben, ha a gyermek 2 éves, tartósan beteg, és a munkavállaló munkaköre időközben megszűnt? Hogyan kell kiszámolni a kismamának járó szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...rendes felmondással. A szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe nem vevő anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa esetén az egyik felmondási korlát, hogy munkaviszonyát a gyermek hároméves koráig a munkaviszonyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.

Vezető állású munkavállaló szabadsága

Kérdés: Milyen előírások, szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalóra az éves rendes szabadságnapok felhasználása, kiadása tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a következő évre való átvitellehetősége nem a teljes éves szabadságra terjed ki, legfeljebb a rendesszabadság egynegyede adható ki az esedékesség évét követően.A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóvallegkésőbb a szabadság kezdete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Szabadság átvitele a következő évre

Kérdés: Joga van-e egy munkáltatónak úgy rendelkezni, hogy a 2008. évre járó szabadság egy részét csak 2009-ben adja ki a munkavállaló részére? Vizsgálhatják-e ezt a kérdést a munkaügyi ellenőrök?
Részlet a válaszából: […] ...– a munkavállaló előzetesmeghallgatását követően, azt figyelembe véve! – a munkáltató határozza meg.Az alapszabadság egynegyedét (ha a dolgozó már legalább háromhónapja dolgozik a munkáltatónál) a foglalkoztató a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...a személye elvált egymástól. Ez aztjelentette, hogy az ellenőrzés során kifogásolták az olyan munkaszerződést,amely a betéti társaság egyedüli beltagjával vagy az egyszemélyes kft.ügyvezető tagjával köttetett. Nem állhatott egyidejűleg munkaviszonyban a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
Részlet a válaszából: […] ...nem mérhető.Rendkívüli munkára nem vehető igénybe:– a nő terhessége megállapításától a gyermek 1 éves koráig,– a gyermekét egyedül nevelő férfi gyermeke 1 éves koráig,valamint– a munkavállaló, ha a munkavállaló foglalkoztatásárajogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.