13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 13 CSED lemondása keresőtevékenység miatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a 2022. november hónapban született gyermekére tekintettel CSED-ben részesülő munkavállaló december 1-jétől visszamondja az ellátását, mert egy másik cégben vezető tisztségviselő, a CSED alatt pedig nem végezhet keresőtevékenységet? Vissza kell mondani ebben az esetben a szülési szabadságot, és fizetés nélküli szabadságot kell igényelni a gyermek gondozása miatt? Vezető tisztségviselőként meg kell fizetni a közterheket ebben az esetben, ha nem részesül semmilyen javadalmazásban? A kifizetőhelynél kell majd igényelnie a GYED-et, vagy a vezető tisztségviselői jogviszonyára tekintettel a kormányhivataltól? Milyen feltételekkel lesz jogosult a GYED-re?
3. cikk / 13 GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető járulékai
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető után abban az esetben, ha semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében? Változik a helyzet akkor, ha a társaságnak két ügyvezetője van, mindketten önálló cégjegyzési joggal rendelkeznek, és a másik látja el az ügyvezetői teendőket?
4. cikk / 13 Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei
Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
5. cikk / 13 Egyszemélyes kft. tagjának ügyvezetői tevékenysége
Kérdés:
Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van? Amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezetésről, akkor csak tagi jogviszonyban végezhető ez a tevékenység? Hogyan alakul a járulékfizetés a fenti esetekben?
6. cikk / 13 Betéti társaság üzletvezetőjének jogállása
Kérdés: Helytelenül járt-e el az a betéti társaság, amely üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja részére havi 18 000 forint összegű megbízási díjat fizet, tekintettel arra, hogy a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy feladatait munkaviszony keretében látja el. A minimálbér alapulvételével kellett volna megfizetni a közterheket, ha a tagnak semmilyen más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
7. cikk / 13 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
8. cikk / 13 Anyasági támogatásban részesülő kft.-tag járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni az után az anyasági ellátásban részesülő kft.-tag után, aki a cégnél 4 órában dolgozik, és az ügyvezetői teendőket is ellátja?
9. cikk / 13 Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja
Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
10. cikk / 13 Rt. vezérigazgatójának juttatásai
Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.