43 cikk rendezése:
11. cikk / 43 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
12. cikk / 43 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.
13. cikk / 43 TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén
Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
14. cikk / 43 TGYÁS és GYED összege harmadik gyermek születése esetén
Kérdés: Mennyi lesz a terhességi-gyermekágyi segély összege annak az édesanyának az esetében, aki 2002. július 15-től áll munkaviszonyban, 2011. október 30-án született második gyermeke után terhességi-gyermekágyi segélyben részesült 2011. október 3-tól 2012. március 18-ig, GYED-et kap 2012. március 19-től jelenleg is, és harmadik gyermeke születésének várható ideje 2013. július 31.? Változik a TGYÁS összege, ha a szülés előtt kiveszi a 23 nap szabadságát, amelyre távolléti díjat kap, és utána igényli az ellátást? Mi lesz a későbbiekben a GYED alapja? A dolgozó jelenlegi szerződés szerinti munkabére havi 200 000 forint.
15. cikk / 43 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
16. cikk / 43 TGYÁS-ban és GYED-ben részesülő ügyvezető járulékai
Kérdés: Kell járulékot fizetni a terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve GYED-ben részesülő ügyvezető után, ha személyesen semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
17. cikk / 43 Étkezési hozzájárulás 2012-ben
Kérdés: Adhat-e a munkáltató hozzájárulást a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára azoknak a dolgozóknak, akik Erzsébet-utalványt is kapnak?
18. cikk / 43 Őstermelő ellátásai
Kérdés: Meg kell-e szüntetnie a nem főállású őstermelőnek az őstermelői tevékenységét abban az esetben, ha TGYÁS-ban, illetve GYED-ben részesül? Jól értelmezi-e, hogy az őstermelői tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek abban az esetben, ha 4 millió forintot meg nem haladó bevétel esetén nyilatkozik arról, hogy nem volt mezőgazdasági őstermelésből jövedelme, illetve rendelkezik a bevétel 20 százalékának megfelelő összegű tevékenységével kapcsolatban felmerült költségszámlával?
19. cikk / 43 GYES mellett munkát végző munkavállaló táppénze
Kérdés: Helyes-e a 2011. január 24-én kezdődő gyermekápolási táppénz alapjának megállapítása a szerződés szerinti jövedelem alapján, annak a munkavállalónak az esetében, aki 2005. március 21-től áll munkaviszonyban, 2008. november 14-től 2010. szeptember 30-ig TGYÁS-ban és GYED-ben részesült, 2010. október 1-jétől GYES-t igényelt, és november 1-jétől munkába állt, a munkaideje azonban heti 40 óráról heti 30 órára csökkent és ezzel arányosan csökkent a munkabére is? Megszakításnak minősül-e a GYES időszaka ebben az esetben?
20. cikk / 43 Munkavégzés TGYÁS és GYED mellett
Kérdés: Besegíthet-e hetente pár órában díjazás nélkül a férje családjának a tulajdonában lévő gyógyszertárban az a gyógyszerész, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és igénybe szeretné venni a GYED-et is? A kismama akkor dolgozna, amikor a férje már otthon van, és tud vigyázni a gyermekre.
