9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Izraeli állampolgárságú ügyvezető-tulajdonos
Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettsége egy most alapított egyszemélyes magyarországi kft. ügyvezető-tulajdonosának abban az esetben, ha izraeli állampolgár, és csak esetenként néhány napig intézi a cég ügyeit a helyszínen, egyébként nem tartózkodik Magyarországon, és még átmenetileg sem kíván itt letelepedni? A cég számítástechnikai programfejlesztéssel foglalkozik, az ügyvezető pedig heti 20 órás munkaviszonyban, jellemzően távmunkában látja el a feladatait. Az érintett a NAV-tól az adóazonosító jelét megkapta, az illetékes kormányhivatalnál viszont azt a tájékoztatást adták, hogy tajszámot csak letelepedési engedély és állandó lakcím birtokában igényelhet. Valóban nem kaphat tajszámot a munkaviszonyban álló tulajdonos? Fizethet munkabért a cég az ügyvezető számára, vagy ez csak magyarországi munkavégzés esetén lenne megoldható?
2. cikk / 9 Fiatal gazda szülése
Kérdés: Ki lehet közreműködő, és hogyan kell őt bejelentenie annak a fiatal gazdának, aki pályázatot nyert, ezért egyéni vállalkozói igazolványt kellett kiváltania, de időközben gyermeke született, és CSED-ben, illetve ezt követően GYED-ben részesül majd? A tájékoztatások szerint az ellátások időtartama alatt kell igénybe vennie a közreműködő segítségét.
3. cikk / 9 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
4. cikk / 9 Egyetemi hallgató őstermelő járulékai
Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?
5. cikk / 9 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
6. cikk / 9 GYED alatti munkavégzés
Kérdés: A bt. tevékenyen részt vevő tagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik. 2007. évben szülési szabadságra, majd GYED-re kíván menni. Elveszítheti-e a tag a jogosultságát az ellátásokra, valamint kötelezetté válik-e a minimálbér utáni járulékfizetésre, amennyiben a bt.-ben bevételszerző tevékenység folytatódik, és nincsen más tevékenykedő? Összevonás alá tartozó szja-köteles jövedelmet a tag nem vesz fel, munkaviszonya az ellátások alatt is fennáll.
7. cikk / 9 Kft.-tag GYED melletti munkavégzése
Kérdés: Gyermeke egyéves korának betöltése után visszamehet-e dolgozni egy öttagú kft. legmagasabb tulajdoni hányaddal (28 százalék) rendelkező tagja, aki munkaviszonyban adminisztratív feladatokat látott el a cégnél, és jelenleg GYED-en van? Feladatainak nagy részét otthon végezné el, de nem szeretné elveszíteni a GYED-re való jogosultságát. Milyen közterheket kell fizetni utána?
8. cikk / 9 Egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
9. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
