11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
2. cikk / 11 Méltányosság örökölt tartozás esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.
3. cikk / 11 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
4. cikk / 11 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
5. cikk / 11 Munkavégzés TGYÁS és GYED mellett
Kérdés: Besegíthet-e hetente pár órában díjazás nélkül a férje családjának a tulajdonában lévő gyógyszertárban az a gyógyszerész, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és igénybe szeretné venni a GYED-et is? A kismama akkor dolgozna, amikor a férje már otthon van, és tud vigyázni a gyermekre.
6. cikk / 11 Rokkantnyugdíjas munkavállaló napi munkaideje
Kérdés: Dolgozhat-e napi 8 órás munkaviszonyban az a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló, aki 2003 óta 67 százalékos rokkant, és 2008. óta napi 6 órában dolgozik? Kérheti-e a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű emelését?
7. cikk / 11 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
8. cikk / 11 Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása
Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
9. cikk / 11 Nyugdíjas munkavállaló jövedelemkorlátja
Kérdés: Visszamenőlegesen megszüntetik-e a rokkantsági nyugdíjjogosultságát annak a rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki az előző évi kivétjéről csak februárban készít bevallást, ezért év közben az illetékes szervek nem tudják, hogy meghaladta-e a jövedelemkorlátot vagy nem?
10. cikk / 11 III. csoportos rokkant munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Havonta mennyi keresete lehet annak a munkavállalónak, aki 1987-től 67 százalékos, III. csoportú rokkantnyugdíjas, és jelenlegi nyugdíja 59 125 forint? Az engedélyezettnél magasabb kereset esetén szüneteltetik-e a nyugdíjfolyósítást abban az esetben, ha a munkavállaló 5 hónapot és 17 napot dolgozott?
