5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei
Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
2. cikk / 5 Keresőképtelen munkavállalók természetbeni juttatásai
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni abban az esetben, ha a cég belső szabályzata szerint a keresőképtelen állományban lévő dolgozók is megkapják a melegétel-utalványt?
3. cikk / 5 Étkezési utalvány juttatása többes jogviszony esetében
Kérdés: Összevonható-e a két különböző munkahelytől kapott étkezési utalvány annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, aki egy részvénytársaságnál heti 32 órában dolgozik, ahol havi 9000 forint összegű étkezési utalvány kap, egy másik munkahelyen heti 18 órában dolgozik, és ott is kap étkezési utalványt? Ha igen, akkor melyik munkahelyen lesz adóköteles jövedelme, milyen járulékok terhelik az adóköteles részt, ki és hogyan fizeti a közterheket?
4. cikk / 5 Utazási költségtérítés közterhei
Kérdés: A költségvetési törvény módosítása szerint a munkába járás juttatás feltételei, illetve a helyi utazási bérlet adókötelezettsége változott. Pontosan hogyan kell érteni a változásokat? Továbbra is lehet a bérlet 100 százalékát adómentesen adni? Mindenkinek kötelező ingyenes helyi bérletet juttatni?
5. cikk / 5 Étkezési utalvány
Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
