Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldő munkáltató és a kiküldetésben lévő munkavállaló között. A két feltételnek való megfelelés kritériumait is meghatározta az Európai Bizottság. Amennyiben a magyar nemzeti jogba is beillesztett feltételeknek, kritériumoknak (a Tbj-tv. R. 23-25. §) megfelel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Magyar székhelyű kft. külföldi munkavégzése

Kérdés: Be kell jelentkeznie a német adóhatóságnál annak a magyarországi székhelyű kft.-nek, amelyik Németországban vállal építőipari munkát, de ott nincs telephelye, és csak magyar munkavállalókat foglalkoztat? Kell valamilyen közterhet fizetnie külföldön a magyar cégnek vagy a magyar magánszemélyeknek?
Részlet a válaszából: […] ...Minden szükségestudnivalóra vonatkozóan részletes információk, és az információkra vonatkozótovábbi elérhetőségek szerezhetők be az EU Tájékoztató Szolgálatának honlapján(www.euvonal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...23. tvr.), így annak szabályait is figyelembe kell venni a kérdéseldöntésénél. Igaz, hogy a magánszemély munkavégzésének helye több európaiország (és nem Svájc), azonban a jövedelmét Svájcból kapja, így álláspontunkszerint a svájci-magyar adóegyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Passzív állományban lévő egyetemista külföldi munkavállalása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie Magyarországon egy 2010 őszéig nappali tagozatos, jelenleg passzív állományban lévő diáknak, aki egy magyarországi közvetítőn keresztül szerződést kötött egy angol céggel, és fél évet Mallorcán dolgozott?
Részlet a válaszából: […] ...angol cégnél munkaviszonyjellegű jogviszony keretében nem önálló munkát végzett, így bérét isközvetlenül Angliából kapta. Az Európai Unión belül mozgó munkavállalók biztosításikötelezettségének elbírálása szempontjából a 883/2004/EK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszából: […] ...Jugoszlávia egyik utódállamát, Szlovéniát szándékosan kihagytuk az utódállamokfelsorolásából, mivel 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagállamává vált.Amennyiben a kérdésben jugoszláv állampolgárságúnak feltüntetett személyesetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Kettős állampolgár beltag biztosítása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség adódik egy Magyarországon bejegyzett bt. Németországban élő kettős állampolgár beltagja után, ha Németországban vállalkozó, ott rendezi a társadalombiztosítását, és a magyar bt.-ből még nem kapott jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...13. § a) pontja alapulvételével kell elvégezni. E jogszabályhely szerint a Tbj-tv. rendelkezéseit az EGT tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, Egyéni vállalkozónak minősül az Ütv. hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász azzal, hogy a változás a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...– taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos mértékben megváltozott munkaképességű személy részére – a 8/1983. M-PM együttes rendeletben előírt egyéb feltételek fennállása esetén – rendszeres szociális járadék (rszj) állapítható meg. A bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...így gondolják. A Tbj-tv.-nek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó előírásai ugyanis rszj-t – mely a 8/1983. M-PM rendelet alapján kerül megállapításra – nem említik, mint befolyásoló tényezőt figyelmen kívül hagyják. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.